Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság (EB) elnöke aggodalmát fejezte ki a lengyel igazságszolgáltatás helyzete miatt és az uniós jog elsőbbségét hangsúlyozta az Európai Parlament tegnapi strasbourgi plenáris ülésén a lengyel alkotmánybíróság nemzeti alkotmány elsőbbségét megállapító döntéséről tartott vitán. Vele szemben Mateusz Morawiecki lengyel kormányfő a tagállamok szuverenitását hangoztatta és kijelentette: Lengyelország nem akar nemzetek nélküli „szuperállamot”.
„Mélyen aggaszt a kialakult helyzet, a lengyel ítélet közvetlen kihívást jelent az Európai Unió jogrendjének egységére” – fogalmazott Ursula von der Leyen, az EB-elnök, leszögezve: a lengyel alkotmánybíróság október elején hozott döntése, amely a nemzeti alkotmány elsőbbségét állapította meg, megkérdőjelezi az EU alapjait. Azt mondta, az uniós bizottság kezdeményezte párbeszéd ellenére a helyzet romlik Lengyelországban, amit az Emberi Jogok Európai Bírósága (EJEB) és az Európai Unió Bírósága is megerősített. Ez csúcsosodott ki az ország alkotmánybíróságának ítéletében. Csak a közös jogrend biztosít egyenlő jogokat, jogbiztonságot, kölcsönös bizalmat a tagállamok között, és ezáltal közös uniós politikát „Nem tehetjük, és nem is engedjük, hogy veszélybe sodorják közös értékeinket” – hangoztatta, egyszersdmind nyomatékosítva, hogy az Európai Bizottság jogi lépéséket fog tenni, a lengyel kormánynak pedig el kell magyaráznia, hogyan akarja megvédeni az uniós pénzeket.
Mateusz Morawiecki szerint az unió felosztotta Európát jobbakra és rosszabbakra, erősebb és gyengébb országokra. Kijelentette: a játékszabályoknak mindenki számára egyformának kell lenniük. Hozzátette: vannak különbségek és Lengyelország azt szeretné, ha ezeket a különbségeket tiszteletben tartanák, a szuverén országok döntéseivel együtt. A kettős megközelítés modelljét azonban fel kell számolni.
Nézete szerint: ha az uniós intézmények átlépik a szerződések szerinti kompetenciájukat, arra a tagállamoknak reagálniuk kell. Az EU nem egy állam, az uniós szerződések által összekötött huszonhét szuverén tagország alkotja. A jogköröket a tagállamok ruházták az uniós intézményeknek, számos terület azonban nemzeti hatáskörben van és abban is marad – mondta. Szavai szerint ha valakik nemzetek nélküli „szuperállamot” akarnak, ahhoz a tagállamok beleegyezésére van szükség. Európának azonban egyenlő, szuverén országok közösségének kell maradnia, az EU nem lehet a tagországok fölött álló szerv. Nem engedhető meg, hogy ráerőltessék a döntéseiket másokra, ahogy az sem, hogy egyes tagállamokkal szemben pénzügyi zsarolást alkalmazzanak – szögezte le. Lengyelország elképzelése más, mint az európai centrealizmus – tette hozzá.
„A lengyel és a magyar vezetők erkölcstelen háborút indítottak Európa ellen, megkérdőjelezik az uniós jogot, és az EU-ból történő kilépés gondolatával játszanak. Számos kihívás közepette Európának önös érdekű politikusok kicsinyes hatalmi játszmájában kell részt vennie. Minden rendelkezésre álló eszközt fel kell használni a folyamat megállítására – mondta felszólalásában Donáth Anna, a Momentum Mozgalom EP-képviselője.
„Az uniós jog elsőbbséget élvez a nemzeti joggal szemben, elsőbbsége ugyanakkor nem teljes. Többször fordult elő olyan eset, amikor az uniós jog elsőbbségét nem lehetet garantálni, ahogyan ez a lengyel döntés esetén is történt” – emlékeztetett Trócsányi László fideszes EP-képviselő aki szerint a jogi vitából nem szabad politikai vitát csinálni.
„Annak a nyugati hatalmi elitnek a képviselői, akik odadobtak minket a szovjet birodalomnak, akiknek vezetői véreskezű diktátorokkal paroláztak, a jelenlegi, Európát érintő számos és példátlan kihívás közepette hazugságokat és rágalmakat ismételgetve, előítéletesen és gyűlölködve a magyarokat és a lengyeleket zaklatják. Tudniuk kell, mi a saját erőnkből vívtuk ki a szabadságunkat és a nemzeti függetlenségünket, azt önökkel szemben is meg fogjuk védeni” – fogalmazott Deutsch Tamás fideszes képviselő.
