Egymást érik a napokban a diplomáciai kezdeményezések és tárgyalások, amelyek célja az orosz csapatösszevonások miatt Ukrajna körül kialakult válság lecsillapítása, illetve megoldása. A meghatározó EU-hatalmak vezetői személyesen, vagy telefonon tárgyaltak már erről az orosz elnökkel és a héten megvillant a remény a békés megoldásra. Ennek érdekében ma Berlinben folytatódik az egyezkedés a „normandiai négyek” részvételével. Előzőleg a „weimari hármak” találkoztak a német fővárosban.
Vlagyimir Putyin orosz elnök az utóbbi időben többször is keményen bírálta a NATO-t és a Nyugatot, közben folyamatosan növelte katonáinak számát az Ukrajnával határos területeken, amiből sokan arra következtettek, hogy támadásra készül a szomszédos ország ellen. A riadalom miatt az utóbbi időben diplomáciai hadjárat indult a háború megakadályozására.
Az igyekezet talán nem volt hiábavaló. Emmanuel Macron francia államfő hétfői maratoni tárgyalása Putyinnal a Kremlben mintha hajszálnyi kedvező változást eredményezett volna. A nyilatkozatok alapján úgy tűnik, hogy Putyin szeretné elkerülni a válság kiterjedését és hajlandó valamilyen megegyezésre, de legalábbis érdemi tárgyalásra a Nyugattal, amelytől decemberben biztonsági garanciákat kért (sokak szerint ultimátum formájában követelt) Oroszország számára.
A megbeszélésekből nem lehet kihagyni Ukrajnát sem, amely azonban előbb gesztusokat vár Moszkvától a válság mérséklése érdekében. Macron kedden Kijevben egyeztetett Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel, majd utána bizakodóan nyilatkozott az enyhülés lehetőségéről. Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter tegnap szintén azt mondta, hogy lát esélyt a diplomáciai rendezésre, bár szerinte – az eddigi lépései miatt – Oroszország ellen máris be lehetne vezetni szankciókat.
A krízis felszámolásáról, illetve súlyosbodásának megakadályozásáról és a Donyec-medencei válság rendezéséről tárgyal a jövő héten Olaf Scholz német kancellár is, aki a tervek szerint február 14-én látogat Kijevbe, másnap meg Moszkvába.
A Donyec-medencei konfliktus békés rendezésére hivatott „normandiai négyek”, azaz Ukrajna, Oroszország, Franciaország és Németország képviselőinek újabb találkozóját ma tartják Berlinben.
A normandiai formátumú egyeztetések a Donyec-medencei válság békés, tárgyalásos rendezésére jöttek létre és segítségükkel 2015-ben sikerült aláírni a minszki megállapodásokat, amelyek véget vetettek a – Moszkva által támogatott – kelet-ukrajnai orosz szakadárok és az ukrán hadsereg közötti háborúnak. A megállapodások több elvárását – az eltérő moszkvai és kijevi értelmezés miatt – azonban még nem teljesítették a szembenállók, ami folyamatosan mérgezi az orosz–ukrán viszonyt.
A normandiai négyek mai tanácskozása előtt a „weimari hármak” tárgyaltak kedden Berlinben. Az 1991-ben Németország, Franciaország és Lengyelország által létrehozott konzultációs és együttműködési csoport hosszú, csaknem tizenegy év szünet után tartotta fontosnak a találkozó megszervezését. A megbeszélésen a vendéglátó német kancellár mellett részt vett a francia államfő és Andrzej Duda lengyel elnök is. Találkozójuk fő témája az Ukrajna körül kialakult helyzet, az orosz csapatmozgások és agresszió veszélye, az Egyesült Államokkal és a NATO-val szemben támasztott moszkvai biztonsági garanciák, illetve azok a vélemények és javaslatok, amelyek a napokban Moszkvában, Kijevben és Washingtonban mindezekkel kapcsolatban elhangzottak.
A résztvevők nem válaszoltak újságírói kérdésekre, csupán sajtónyilatkozatra vállalkoztak. Scholz közölte: egyetlen céljuk az európai béke megőrzése. Duda ehhez annyit fűzött hozzá, hogy megoldást kell találni a háború elkerülésére. Macron pedig arra figyelmeztetett, hogy „az európai kontinens békéje és stabilitása a mi kincsünk, és kötelességünk megőrizni”.
