Az Ukrajna körül kialakult súlyos válság közepette kezdődött meg tegnap Fehéroroszországban több tízezer orosz és helybeli katona részvételével egy hadgyakorlat, amely február 20-án ér véget. Válaszként az ukrán haderő is azonos időtartamú gyakorlatozásba kezdett. Ezzel egyidőben Berlinben tárgyalóasztalhoz ültek a „normandiai négyek” képviselői, akik az orosz–ukrán ellenségeskedés egyik kiváltó okának tartott Donyec-medencei konfliktus békés rendezését szeretnék elérni.
A januári bejelentéssel összhangban Szövetségesi Eltökéltség – 2022 fedőnéven nagyszabású közös hadgyakorlatot kezdtek tegnap Fehéroroszországban helybeli és orosz egységek. Hivatalos közlés szerint a résztvevők az államhatár védelmét, egy esetleges külső agresszió visszaverését, valamint a terrorizmus és a képzelt ellenség illegális fegyveres csoportjai elleni küzdelmet is gyakorolják.
A február 20-án befejeződő gyakorlatokba több tízezer katona kapcsolódik be egy olyan időszakban, amikor magas rangú külföldi vezetők és diplomaták serege igyekszik békés megoldást találni az utóbbi időben Ukrajna határai közelében végrehajtott orosz csapatösszevonások következtében kialakult súlyos nemzetközi válságra. Több NATO-ország és Kijev szerint a feszültség akár ahhoz is vezethet, hogy Oroszország megtámadja Ukrajnát.
Bár korábban sokan figyelmeztettek arra, hogy a Fehéroroszországba vezényelt harmincezer katona új minőségű fenyegetést jelent Ukrajna számára (az eddigi keleti és déli irányú orosz haderőfelvonulás után), a Kreml azt állítja, hogy a kontingens a hadgyakorlat után hazatér. Egy részének jó messzire kell utazni, hiszen a távol-keleti katonai körzetből, csaknem tízezer kilométeres távolságból vezényelték őket a terepre. A csapatokkal nehéz haditechnikai eszközök, Szu–35 típusú vadászbombázók, továbbá Pancir és Sz–400 légvédelmi eszközök is érkeztek, amelyeket az Ukrajnával és a Lengyelországgal határos területeken helyeztek el.
Az orosz–fehérorosz katonai manőverekhez időzítve az ukrán hadsereg is hadgyakorlatot kezdett Hóvihar – 2022 néven. A tíznapos gyakorlat részeként (nemrég beszerzett NLAW és Javelin típusú) brit és amerikai páncéltörő rakétákat, valamint Bayraktar török harci drónokat is kipróbálnak.
(Fotó: AP via Beta)
Az ukrán haderő közben arra is készül, hogy megfelelő választ adjon a Fekete-tengeren és az Azovi-tengeren készülő orosz hadgyakorlatra, amely a Krím-félsziget közelében zajlik majd. Kijev máris elítélte a szomszédos ország haditengerészetének a gyakorlatát, amelybe állítólag a Georgia (korábban Grúzia) ellen 2008-ban végrehajtott orosz támadásban résztvevő néhány hajó is bekapcsolódik.
Szergej Nariskin, a megannyi orosz hírszerző szervezet egyikének igazgatója tegnap tagadta, hogy hazájának agresszív szándékai lennének Ukrajnával szemben. Kijelentette: az ezzel ellentétes állítások dezinformációk és veszélyes hazugságok, amelyeket Amerika kezdett el terjeszteni.
Az utóbbi időben Moszkva többször is megismételte, hogy a külföldi és kijevi állításokkal ellentétben nem készül támadásra Ukrajna ellen. Nem egy orosz vezető pedig azt állította, hogy éppen Ukrajna sántikál rosszban. Erre Vlagyimir Putyin orosz elnök is utalt, amikor kedden Emmanuel Macron francia államfővel tárgyalt a Kremlben az ukrán határon kialakult válság megoldásáról, valamint az Egyesült Államokkal és a NATO-val szemben támasztott orosz biztonsági garanciákról.
Moszkva szerint Ukrajna jelentős haderőt vont össze az ország keleti felében található – iparilag rendkívül fontos – Donyec-medencénél, hogy visszafoglalja a térséghez tartozó, Luhanszk (Luganszk) és Donyeck megyét, amelyeket 2014 áprilisa óta oroszbarát szakadárok ellenőriznek. Az Oroszoroszággal 400 kilométeren határos két területet (az ott élő orosz többség szóhasználatában: „népköztársaságot”) harccal foglalták el a helyiek. Külföldi vádak szerint Moszkva biztatására és támogatásával, hogy így állandó bizonytalanság és feszültség uralkodjon az euroatlanti integrációban érdekelt Ukrajnában. (Ezért a szerepvállalásáért és a Krím-félsziget 2014-es bekebelezéséért a Nyugat és az EU súlyos szankciókkal sújtotta Oroszországot.)
A kelet-ukrajnai háborúnak a 2014-ben Minszkben aláírt, majd 2015-ben „továbbfejlesztett” megállapodásokkal sikerült véget vetni. Ezek elkészítésében – Ukrajna és Oroszoroszág mellett – Franciaország és Németország vett részt. Az országcsoportot „normandiai négyeknek” is szokták nevezni, egyik találkozójuk helyszíne alapján.
A minszki megállapodások nemcsak a harcok feltétel nélküli beszüntetéséről és az ellenséges csapatok szétválasztásáról rendelkeznek, hanem egyéb fontos dolgokról is. Így arról is, hogy a háborúban érintett régiókban szabad választásokat kell tartani, utána pedig fokozatosan újra kijevi kormánykézbe kell adni a két megyét, amelyeknek különleges státust (autonómiát) kell biztosítani az ukrán alkotmányban.
A megállapodások több elvárását – az eltérő moszkvai és kijevi értelmezés miatt – azonban még nem teljesítették a szembenállók, ami folyamatosan mérgezi az orosz–ukrán viszonyt. Az orosz elnök ráadásul a héten a következőket üzente ukrán hivatali kollégájának, Volodimir Zelenszkijnek: „Tetszik, vagy sem gyönyörűségem, el kell viselned. Ezeket (mármint a minszki megállapodásokat – a szerk.) be kell tartani, nem fog máshogy működni”.
A Donyec-medencei konfliktus békés rendezésére hivatott „normandiai négyek” képviselői tegnap Berlinben találkoztak. Előzőleg Marija Zaharova orosz külügyi szóvivő elmondta: Moszkva arra számít, hogy a tanácskozás pozitív elmozduláshoz vezet.
Az elnöki tanácsadói szintű berlini megbeszélés résztvevői két hete Párizsban egyeztettek és közös nyilatkozatot fogadtak el. A dokumentumban megerősítették elkötelezettségüket a kelet-ukrajnai tűzszünet fenntartása mellett.
