Folyamatosan érkeznek szövetséges katonák a NATO kelet-európai tagországaiba, amelyek attól tartanak, hogy veszélybe kerülhet a biztonságuk egy Ukrajna elleni orosz támadás esetén. Csapaterősítésekkel ugyan nem lehet megvédeni ezeket az országokat, de a művelet a szövetség határozottságát hivatott demonstrálni, s azt, hogy támadás esetén közösen lépnének fel.
Eredménytelenül ért véget a kelet-ukrajnai Donyec-medencében 2014-ben keletkezett orosz–ukrán konfliktus békés rendezésére hivatott „normandiai négyek”, azaz Oroszország, Ukrajna, Franciaország és Németország képviselőinek majdnem kilencórás csütörtöki találkozója Berlinben. Dmitrij Kozak orosz tárgyaló a sikertelenséget azzal magyarázta, hogy nem sikerült áthidalni a kelet-ukrajnai háborút lezáró 2015-ös minszki megállapodás moszkvai és kijevi értelmezése közötti különbségeket. A kudarcért az ukrán felet hibáztatta. A Kijev álláspontját képviselő Andrej Jermak is megerősítette, nem történt elmozdulás a vitás kérdésekben, ám közölte: Kozakkal egyetértettek a tárgyalások mielőbbi folytatásában, egyszersmind kifejezték reményüket, hogy sikerül megegyezni a fogolycseréről és a kelet-ukrajnai ellenőrző pontok kialakításáról.
Az Egyesült Államok továbbra is attól tart, hogy Oroszoroszág nem ok nélkül vezényel egyre több katonát Ukrajna határai közelébe, ahol ráadásul a héten több hadgyakorlat is megkezdődött. Antony Blinken amerikai külügyminiszter szerint az orosz haderő bármelyik pillanatban megtámadhatja Ukrajnát. Ausztráliai látogatásán kijelentette: hazája folytatja az ukrajnai diplomáciai képviseletén dolgozók egy részének evakuálását. Az Ukrajnában tartózkodó amerikai polgároknak pedig azt tanácsolta, hogy haladéktalanul hagyják el az országot. Előzőleg Joe Biden amerikai elnök is ezt javasolta, megjegyezve, hogy az ottani helyzet gyorsan kicsúszhat az ellenőrzés alól.
Washington egy ideje folyamatosan azt ismételgeti, hogy egyre nagyobb az orosz katonai invázió veszélye. Moszkva ellenben azt állítja, hogy nem akarja megtámadni Ukrajnát.
A NATO-tagok egy része mindenesetre harceszközökkel segíti Ukrajnát. Dmitro Kuleba, az ország külügyminisztere a héten arról számolt be, hogy eddig másfél milliárd dollár értékű védelmi fegyvert és hadfelszerelést kaptak külföldi partnereiktől. A rekordmértékű támogatást biztosító országok között említette az USA-t, Csehországot, Lengyelországot, Lettországot, Litvániát, Nagy-Britanniát.
Kijev támogatói erőteljes diplomáciai tevékenységet is folytatnak a válság békés rendezése érdekében. Sőt bénító szankciókkal fenyegetik Oroszországot arra az esetre, ha inváziót indítana Ukrajna ellen.
A NATO-szövetségesek közben a keleti tagországok egy részét is igyekeznek megnyugtatni, illetve közös erőfeszítésekkel javítani a védelmüket. A szolidaritás és a kollektív kötelezettségvállalás kinyilvánításának részét képezik a csapaterősítések is.
Az intézkedések gesztusértékűek, hiszen aligha az a néhány ezer katona helyszínre küldése rettenti meg Oroszországot. Arra ott van az amerikai, a brit és a francia atomarzenál. A Moszkvának szóló jelenlegi átfogó figyelmeztető akció célja a NATO határozottságának demonstrálása, illetve annak kinyilvánítása, hogy a tagállamok együtt lépnének fel egy ellenük indított külső támadás esetén.
Lengyelországba már megérkezett a minap beígért 1700 amerikai katona egy része és a britek is küldtek 350 tengerészgyalogost. Az erősítések odavezénylése előtt (2016 óta) 4500 amerikai katona állomásozott Lengyelországban, rotációs megoldás keretében. A Krím-félsziget 2014-es orosz annexiója miatt a NATO a három balti országba is küldött katonákat szintén a rotációs megoldást alkalmazva, ami azt jelenti, hogy egy-egy csapat csak meghatározott ideig maradhat, majd újabbal váltják fel.
Litvániába 2017-ben telepítettek NATO-harccsoportot, amelyben azóta amerikai, német és holland egyenruhások is helyet kaptak. Az ottani 1200 tagú NATO-erő majdnem felét a német hadsereg adta. Berlin a napokban közölte: további 350 katonát küld Litvániába. Hollandia is kilátásba helyezte a 270 fegyveresből álló helyi kontingense létszámának megnövelését 350-re. Az USA 2019 óta egy ötszáz fős külön harccsoportot tart készenlétben Litvániában, amely biztonsága megerősítése érdekében azt próbálja elérni, hogy az amerikai katonák folyamatosan maradjanak az országban.
Dánia pedig azt szeretné, ha amerikai katonák érkeznének a területére és tartósan be is rendezkednének. Mette Frederiksen kormányfő arról számolt be, hogy hamarosan tárgyalásokat kezdeményeznek Washingtonnal. Szerinte a fő ok nem az ukrajnai válság, bár az is szükségessé teszi a fokozott védelmi együttműködést az Egyesült Államokkal.
London sem tétlenkedik: nemrég jelezte, hogy megkétszerezi az Észtországban állomásozó kilencszáz katonája számát. Felajánlotta azt is, hogy harci gépeket telepít Dél-Európába, a brit haditengerészet pedig egy-egy rombolót és járőrhajót vezényel a Földközi-tenger keleti térségébe. További ezer katonát készenlétbe helyez.
Romániába csütörtökön lépett be az első amerikai katonai konvoj, amely hadfelszerelést szállított a Fekete-tenger partvidékén, a Konstanca közelében működő Mihail Kogălniceanu légi támaszpontra, ahová az USA ezer fegyveresét vezényelte át Németországból. Hírek szerint eddig kilencszáz amerikai katona állomásozott három romániai bázison.
A NATO-főtitkár tegnap a Kogălniceanu támaszpontra látogatott. Jens Stoltenberg a helyszínen arra figyelmeztetett, hogy fennáll az (Ukrajna elleni orosz) invázió kockázata, illetve a fegyveres konfliktus veszélye Európában. Közölte egyúttal, hogy a katonai szövetség nyitott a válság politikai megoldására Oroszországgal.
