A média tegnapra harangozta be a háborút, azaz az orosz támadást Ukrajna ellen, ahol az összefogás ünnepével szálltak szembe a fenyegetéssel. A háború elkerüléséről előzőleg a Kremlben eredményesnek tűnő tárgyalást folytatott Olaf Scholz német kancellár és Vlagyimir Putyin orosz elnök. A konfliktus veszélye csökkent, miután Moszkva kilátásba helyezte, majd megkezdte csapatai egy részének visszavonását az ukrán határok közeléből. Igaz, ezt nem mindenki hiszi el.
A nyugati médiában már a múlt héten felröppent a hír, hogy Oroszoroszág február 16-án megtámadja Ukrajnát. Washington pedig azt állította, az invázió bármikor megkezdődhet, London pedig azt valószínűsítette, hogy erre a héten kerül sor. Moszkva mindezt mesterséges feszültségkeltésnek, az USA-ból szított militarista pszichózisnak és példátlan információs kampánynak minősítette.
Kijev sajátos módon szállt szembe a médiahírekkel. A háború kezdetének állítólagos napjára országos ünnepet hirdetett, amelynek célja az összefogás és Ukrajna támogatásának kinyilvánítása. Volodimir Zelenszkij államfő friss rendeletében az Egység napjává nyilvánította február 16-át és meghagyta, hogy ebből az alkalomból tíz órakor el kell énekelni a himnuszt, minden házra ki kell tűzni az állami zászlót, az ukrán külképviseleteken pedig az országot népszerűsítő rendezvényeket kell tartani.
A háborús félelmek és az orosz–ukrán szembenállás csillapítása érdekében az utóbbi napokban folytatódtak a magas szintű politikai tárgyalások. Hétfőn Kijevben tárgyalt Olaf Scholz német kancellár és Zelenszkij, majd másnap Moszkvába utazott, ahol több mint három órán át volt Vlagyimir Putyin vendége.
PUTYIN KÉSZ A BIZALOMERŐSÍTÉSRE
Az orosz elnök a találkozó után közölte: Moszkva nem akar háborút, de azt sem akarja, hogy Ukrajna belépjen a NATO-ba. Ezt a vitás kérdést tárgyalásokkal oldaná meg.
A konfliktus egyik forrásának tartott kelet-ukrajnai Donyec-medence helyzetéről azt mondta, a minszki megállapodások végrehajtása révén rendezhető, amiben Németország és Franciaország fontos szerepet játszhat. Európának azt üzente, Moszkva nem állítja le a kontinens országainak szánt gázszállításokat. A NATO-t, viszont bírálta és – emlékeztetve Szerbia 1999-es bombázására – ismét megkérdőjelezte a szövetség védelmi jellegét. Elmondta, hogy hazája kész a bizalomerősítő tárgyalásokra a NATO-val és az Egyesült Államokkal, ám a biztonsági garanciaigényekre kapott washingtoni és brüsszeli válaszokat nem tartja kielégítőnek.
NEM TERVEZ BŐVÍTÉST A NATO
Scholz erre azt válaszolta, hogy az EU és a NATO sem ért egyet Oroszország követeléseivel, „de úgy hisszük, hogy néhány pontot érdemes megvitatni”. Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy a NATO nem tervez bővítést, nem tárgyal róla és a téma sem szerepel napirenden. Putyin megnyugtatására azt is elmondta, hogy a normandiai négyek, azaz Németország, Franciaország, Oroszország és Ukrajna a minszki megállapodásokkal összhangban igyekeznek felvázolni a – Moszkva-barát orosz szakadárok ellenőrizte – Kelet-Ukrajnában kialakult válság megoldásának lehetőségeit.
Hangsúlyozta az orosz–ukrán háború elkerülésének fontosságát, és azt is, hogy minden biztonsági problémára tárgyalásokon kell megoldást találni. Súlyos következményeket helyezett kilátásba arra az esetre, ha az orosz haderő megtámadja Ukrajnát.
Kedvezően értékelte azt a – Putyinnal kezdett tárgyalása előtt néhány órával elhangzott váratlan moszkvai – bejelentést, amely szerint az ukrán határ közelébe telepített több mint százezer orosz katona egy részét visszavonják távolabbi laktanyájukba. A védelmi minisztérium azonban nem ismertette, hogy mennyi fegyveres és harci eszköz hagyja el a térséget. A hivatalos közlemény néhány olyan csapat visszavonásáról szól, amelyek befejezték a hadgyakorlatukat. A tárca tegnap arról számolt be, hogy a kijelölt alakulatok a Krím-félszigetről távoznak a hadfelszerelésükkel együtt.
„INFORMÁCIÓS TERRORIZMUS”
Szergej Lavrov külügyminiszter mindehhez annyit fűzött hozzá, hogy a csapatokat nem a nyugati hisztéria, sem az „információs terrorizmus” hatására vezényelték vissza eredeti állomáshelyükre, hanem az előzetes tervekkel összhangban. Lavrov egyúttal közölte: ha Ukrajna lemondana NATO-csatlakozási szándékáról, azt sokan megkönnyebbüléssel vennék. Moszkva azt is jó néven venné, ha az Egyesült Államok felhagyna „az agresszív szóhasználatával”. Ezt már Antony Blinken amerikai hivatali partnerének mondta, akivel (kedden) telefonon tárgyalt az orosz biztonsági garanciákról és az Ukrajna körül kialakult helyzet békés rendezéséről.
Ukrán katonák zötykölődnek a sáros úton a donyecki térségben folyó gyakorlat során (AP Photo/Vadim Ghirda via Beta)
Az orosz csapatok egy részének távozására vonatkozó moszkvai hírt sokan úgy értékelték, hogy csökkent a fegyveres konfliktus veszélye. Mások azonban továbbra is nyugtalanok és bizonytalanok, s arra emlékeztetnek, hogy a kifogásolt haderő zöme még nem távozott, sőt a Moszkva-barát Fehéroroszországban (február 20-áig) közös hadgyakorlatot tart több tízezer helyi és orosz katona. Vladimir Makej fehérorosz külügyminiszter biztosított mindenkit, hogy a manőverek befejezése után a 30 ezer orosz katonából és a velük érkezett harceszközökből egy sem marad az országban.
KIJEV BIZONYÍTÉKOKAT VÁR
A NATO-tagok védelmi minisztereinek tegnap kezdődött brüsszeli tanácskozása előtt Jens Stoltenberg arról beszélt, hogy még nem látják az ukrán határoknál a katonai jelenlét csökkenésének a jelét, sem az orosz csapatösszevonások okozta feszültség csökkenését. Ehelyett – tette hozzá – „minden készen áll” az orosz támadásra.
Stoltenberg azonban nem titkolta, hogy Moszkva olyan jelzéseket is küldött, amelyek „némi óvatos optimizmusra” adnak okot. Megüzente, hogy a szövetség kész a párbeszédre Moszkvával az európai biztonságot érintő kérdésekről és a fegyverzet-ellenőrzésről.
Első reakciójában kétkedve nyilatkozott Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter is, kijelentve: bizonyítékokat szeretne látni az orosz csapatok részleges visszavonásáról. Zelenszkij pedig frissen azt mondta, nem látja jelét a csapatok távozásának.
BIDEN SZANKCIÓKKAL RIOGAT
Hasonlóképpen nyilatkozott az amerikai elnök is, aki szerint ellenőrizni kell a moszkvai bejelentés hitelességét. Joe Biden továbbra is valószínűnek tartja az Ukrajna elleni orosz inváziót. Moszkvát felszólította, hogy diplomáciai eszközökkel oldják meg a válságot; megismételve: Oroszországot bénító szankciókkal sújtják, ha lerohanja Ukrajnát.
Boris Johnson brit miniszterelnök is bizonytalan. Szerinte vegyes jelzések érkeznek Moszkvából, amelyek egy része tárgyalási készségre utal, a másik viszont támadás előkészítését sejtető katonai előkészületekre. Johnson ezért továbbra a Nyugat egységes és kemény fellépését szorgalmazza Oroszországgal szemben.
