Tüntetők próbálták meg elfoglalni a parlament épületét a kolumbiai fővárosban, ahol már bő egy hete tart a tervezett adóemelések elleni tiltakozáshullám. A tüntetések időnként zavargásokká, véres összecsapásokká változnak. A megmozdulások résztvevői közül csaknem százan „eltűntek”.
Nem csillapodik az erőszakhullám Kolumbiában, amely bő egy hete kezdődött. A lakossági elégedetlenséget a kilátásba helyezett kormányzati adóemelések váltották ki. A demonstrációk múlt szerdán robbantak ki. Hatásukra Iván Duque államfő vasárnap visszavonatta a pénzügyminisztérium tervezett adóreformját, ám a tömegeket nem sikerült lecsillapítania az intézkedéssel, ami aligha meglepő, hiszen új adócsomagot javasolt (a pénzügyi rendszer stabilizálása és a szociális programok fenntartható finanszírozása végett). Igaz, csak abban az esetben támogatna egy új adótörvényt, ha közös megegyezés alapján sikerülne elfogadni.
A kormány a járvány elleni küzdelemre fordított kiadások megnövekedése miatt keletkezett költségvetési hiányt szeretné pótolni az újabb közterhekből. Ezért hirdetett reformot, amelynek részeként a személyi jövedelemadót növelni, az érvényes kedvezményeket pedig csökkenteni akarta. Meghirdette ugyanakkor az általános forgalmi adó bevezetését több árucikkre és szolgáltatásra.
A lakosság felháborodott a javaslaton, s országszerte tiltakozni kezdett. A nagyvárosokban szinte mindenütt rendbontásokra is sor került, sok helyen zavargások törtek ki. Az erőszakos akciókban legalább 24-en meghaltak, több mint nyolcszázan megsebesültek, majdnem száz tüntetőnek pedig nyoma veszett. Az államfő elítélte az erőszakot, és részvétét fejezte ki az áldozatok hozzátartozóinak.
A rendőrök néhol brutálisan léptek fel a tüntetőkkel szemben, néhol pedig, így a nyugati részben elterülő Cali városában, tüzet is nyitottak rájuk. Diego Molano védelmi miniszter szerint azért, mert fegyveres csoportok vegyültek a tüntetők közé, hogy erőszakot szítsanak.
A tüntetők elleni aránytalan hatósági fellépés az ENSZ-nek is szemet szúrt, ezért a történteket már a hét elején elítélte; az EU is aggodalmát fejezte ki. A hatóságok még aznap jelezték, hogy húsznál jóval több esetet vizsgálnak, amelyek során felmerült a rendőri túlkapás gyanúja.
Ennek ellenére nem csillapodik, sőt szerdán tovább súlyosbodott az erőszak. A tüntetők több tucat rendőrőrsöt támadtak meg, amelyek közül jó néhányat fel is gyújtottak. Bogotában, a fővárosban és több vidéki településen járműveket, üzleteket, középületeket rongáltak meg. A legelszántabbak megpróbáltak behatolni a parlamentbe is, ám a rendőrök visszaverték a rohamot; mindkét oldalon sokan megsérültek.
A felfordulás és zűrzavar miatt Bogotában le kellett állítani a koronavírus-tesztelést és az oltási kampányt.
