Moszkva és Washington viszonya a hidegháború vége óta a legfagyosabb. Ezen próbálhat enyhíteni Joe Biden amerikai és Vlagyimir Putyin orosz elnök a mai genfi találkozójukon. Ha ez nem sikerülne nekik, Biden vörös vonalat akar kijelölni Putyin számára, legalábbis ezt üzente, meg azt, hogy a NATO válaszlépéseket tesz, ha Oroszország folytatja ártalmas tevékenységét. Putyin is üzent, sőt kifejezte reményét, hogy Biden nem hoz indulatból döntéseket.
A NATO nem keresi a szembenállást Oroszországgal, de válaszlépéseket tesz, ha Moszkva folytatja ártalmas tevékenységét – üzente Joe Biden amerikai elnök Brüsszelből, ahol előbb a NATO, majd az EU vezetőivel, köztük Ursula von der Leyennel, az Európai Bizottság elnökével találkozott. Vendéglátóival tegnap a kapcsolatok javításáról és a kereskedelmi viták rendezéséről is egyeztetett. Megerősítette: Amerika érdeke, hogy kiváló kapcsolatai legyenek az EU-val és a NATO-val, nem pedig olyanok, mint amilyenek hivatali előde idejében voltak. „Most újra kiváló lehetőségeink vannak a szoros együttműködésre – nyilatkozta.
Ma már Vlagyimir Putyinnal tárgyal. A Genfben elnökként esedékes első megbeszélésükről elmondta: világossá teszi Putyin számára, hogy vannak területek, ahol lehetséges az együttműködés, ha Moszkva ezt az utat választja. Hozzáfűzte: ha az orosz államfő nem működik együtt és úgy cselekszik, ahogyan korábban, akkor tudatja vele, hol vannak a rá is érvényes vörös vonalak.
Biden kifejezte reményét, hogy Putyin „érdeklődést mutat a világról alkotott véleményének megváltoztatása iránt”. Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy Alekszej Navalnij bebörtönzött ellenzéki vezető esetleges halála tragédia lenne, s rontaná az amerikai–orosz kapcsolatokat.
Arra is felhívta a figyelmet, hogy a NATO szilárdan kiáll az orosz és a kínai erőfeszítésekkel szemben, mert szerinte ez a két ország éket próbál verni a katonai szövetség tagjai közé.
A nagy érdeklődéssel várt genfi csúcstalálkozó előtt Putyin is ismertette álláspontját. Az NBC News amerikai hírtelevíziónak adott interjújában kiemelte: kiszámíthatóságra és stabilitásra van szükség az orosz–amerikai kapcsolatokban, amelyek évek óta nem látott mélypontra süllyedtek. (Szakértők szerint a két ország viszonya olyan rossz, hogy jelentős eredményekre vagy áttörésre aligha lehet számítani a mai csúcstalálkozón.)
Putyin arról is beszámolt, hogy nem foglalkoztatja Biden márciusi kijelentése, amelyben gyilkosnak nevezte. Mint mondta, hasonló vádaskodások tucatjait hallotta már, majd hivatásos politikusnak nevezte Bident, akitől azt reméli, hogy nem hoz indulatból döntéseket.
Az interjúban visszautasította, hogy elrendelt volna bármilyen támadást Navalnij ellen, mindazonáltal nem ígérte meg, hogy a novicsok idegméreggel tavaly Oroszországban megmérgezett ellenzéki politikus élve kerül ki a börtönből. Amikor emlékeztették, hogy Navalnij nem akármilyen rab, azt válaszolta: „nem fognak vele másként bánni, mint a többiekkel”.
Az utóbbi időben elkövetett zsarolóvírusos támadásokra vonatkozó válaszában szintén elutasította, hogy azokhoz hazájához köthető hackereknek lenne közük, és kétoldalú kiberbiztonsági megállapodás megkötését sürgette.
Az azzal kapcsolatos kérdésre, hogy Biden bírálta Oroszországot amiért hozzájárul a globális bizonytalansághoz, Putyin azt válaszolta: az USA ugyanezt csinálja Líbiában, Szíriában és Afganisztánban.
Külpolitikai tanácsadója is megszólalt. Jurij Usakov tegnap kijelentette: a genfi találkozónak elő kellene mozdítania a két elnök közötti megértést néhány kérdésben. A tárgyalás témaköreit is felsorolta. Ezek: a kétoldalú viszony és fejlődés kilátásai, a stratégiai stabilitás, az információbiztonság, a kiberbűnözés elleni küzdelem, a gazdasági együttműködés, az éghajlat, az Északi-sarkvidék és a koronavírus elleni harc. A regionális válságok is napirendre kerülnek, miként az iráni atomprogram, az afganisztáni rendezés, a Koreai-félsziget, illetve Hegyi-Karabah és Ukrajna ügye.
