A Ranguni Ifjúsági Hálózat, Mianmar legnagyobb aktivistacsoportja polgári engedetlenségi mozgalmat indított tegnap, miután a hadsereg puccsal átvette a hatalmat, és letartóztatta a délkelet-ázsiai ország demokratikusan megválasztott vezetőjét, Aung Szan Szú Kjít. Az ifjúsági hálózat azonnali válaszként polgári engedetlenségre szólítja fel a lakosságot. Az orvosok hasonló kampányba kezdtek az ország második legnépesebb városának számító Mandalaj egyik kórházában.
Eközben lezárták az ország legfőbb nemzetközi közlekedési pontjának számító ranguni repülőteret. Phon Mjin, a repülőtér működtetője azt mondta, a repülőteret májusig lezárták, de nem szolgált pontos dátummal. A The Myanmar Times című napilap azonban arról számolt be, hogy május 31-én éjfélig megvonták a le- és felszállási engedélyt minden járat, köztük a segélyt szállító járatok számára.
Az Európai Unió (EU) a leghatározottabban elítéli a mianmari katonai puccsot, és törvényellenesnek tartja a mianmari nép novemberi választásokon kinyilvánított akaratának erőszakos elvetését – jelentette ki Josep Borrell, az Európai Unió kül- és biztonságpolitika főképviselője tegnapi nyilatkozatában.
Hangsúlyozta: a választásokon kifejezett népakarat erőszakos elvetése ellentétes a demokrácia elveivel, és letéríti az országot a demokrácia útjáról. Kiemelte, a november elején tartott választások fontos mérföldkövet jelentenek az ország demokratikus átmenetében, az esetleges választási szabálytalanságokkal kapcsolatos állításokat a megfelelő jogi és adminisztratív csatornákon keresztül kell ellenőrizni.
Az EU felszólítja a katonaságot, hogy haladéktalanul és feltételek nélkül engedje szabadon az őrizetbe vett politikusokat, állítsa helyre a távközlést, tartsa tiszteletben az emberi jogokat, köztük a véleménynyilvánítás szabadságának jogát, az alapvető szabadságjogokat és a jogállamiságot. A mianmari katonaságnak haladéktalanul véget kell vetnie a szükségállapotnak, vissza kell állítania a polgári kormányt, újra kell indítania a munkát a nemrégiben megválasztott parlamentben, és biztosítania kell az elnök, az alelnökök és az új kormány tervezett kinevezését – húzta alá.
Borrell kiemelte, az Európai Unió készen áll a párbeszédre mindazokkal, akik a kialakult helyzet jóhiszemű megoldására törekszenek, és vissza kívánnak térni az alkotmányos rendhez. Elvárja, hogy Mianmar garantálja polgárai biztonságát, és számba vegyen minden rendelkezésére álló eszközt és lehetőséget a demokrácia érvényesülésének biztosítására.
A mianmari hadsereg hétfőn, a parlament ülése előtt néhány órával vette át a hatalmat. A lépést azzal indokolták, hogy a kormány nem reagált a katonaság feltételezett választási csalásokkal kapcsolatos panaszaira. Az államcsínyt követően a kormányból eltávolítottak 24 minisztert és helyettes tárcavezetőt, helyükre pedig 11 új minisztert neveztek ki. A kabinet aktív és volt tábornokokból, valamint Thein Szeinnek, Mianmar előző elnökének, a hadsereg egykori tábornokának tanácsadóiból áll.
A katonai vezetés szerint az alaptörvény lehetővé teszi, hogy vészhelyzetben átvegyék az ország irányítását. Ez Aung Szan Szú Kji pártjának szóvivője, valamint számos nemzetközi megfigyelő szerint egyenértékű a puccsal.
A fegyveres erők közölték, hogy „szabad és tisztességes választást” tartanak, és átadják a hatalmat a győztes pártnak. A választások időpontját nem határozták meg, és hétfőn egy évig tartó szükségállapotot hirdettek ki.
A délkelet-ázsiai országban november 8-án tartottak választásokat, amelyen az NLD 396 helyet szerzett meg a 476 fős parlamentben, a hadsereg támogatását élvező Szövetségi Szolidaritás és Fejlődés Pártja (USDP) mindössze 33 mandátumot kapott. Az országot 1962-től 2011-ig vezető katonaság szabálytalanságokra hivatkozva az eredmények felülvizsgálatát követelte.
