Aláírta hétfőn Vlagyimir Putyin a választási törvény módosítását, amely összhangba hozza az orosz elnökválasztás rendjét a tavaly elfogadott alkotmánymódosítással, megnyitva a lehetőséget, hogy még kétszer jelöltesse magát a tisztségre.
Az orosz alkotmány a július 1-jén megszavazott módosítást megelőzően kizárta annak a lehetőségét, hogy az orosz elnök két egymást követő ciklus letöltése után ismét versenybe szálljon a tisztségért. Az elfogadott változtatás törölte az „egymást követő" kitételt, egyben lenullázta a hivatalban lévő államfő addigi mandátumait.
A 68 éves Vlagyimir Putyin immár 21. éve áll Oroszország élén. 2000 és 2008 között elnöki minőségben –akkor az államfői mandátum csak négy évig tartott –, majd 2008 és 2012 között, az alkotmányos korlátozás miatt miniszterelnökként. Ebben az időszakban Oroszország elnöke Dmitrij Medvegyev volt, majd ismét Putyin került az államfői hivatalba, amelynek mandátumát időközben hat évre meghosszabbították. A 2018-ban megtartott választás megerősítette ebben a tisztségben. Az elnök mindeddig nem jelentette be egyértelműen, hogy indulni kíván-e a 2024-ben esedékes elnökválasztáson.
A törvénymódosítás értelmében nem választható újra orosz államfővé, aki két ciklus erejéig már betöltötte ezt a tisztséget. A változtatás értelmében ez a megkötés nem vonatkozik arra az elnökre, aki a tavalyi alkotmánymódosítás idején hivatalban volt, vagyis Putyin esetében semmissé válik a korábbi mandátumok általi kötöttség.
A törvénymódosítás értelmében elnök csakis olyan, a 35. életévét betöltött orosz állampolgár lehet, aki legkevesebb 25 éve él az ország területén, és korábban más országban sem állampolgársággal, sem állandó lakhatási engedéllyel nem rendelkezett. Ez alól kivételt képeznek azok az államok, amelyek teljes egészében vagy részben Oroszország részévé válnak.
Putyin aláírta azokat a törvénymódosításokat is, amelyek értelmében akár ötmillió rubelig (jelenlegi árfolyam szerint több mint 20 millió forintig) terjedő pénzbírsággal vagy öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntethető a második világháborús szovjet veteránok nyilvános megrágalmazása, valamint a becsületük és méltóságuk megsértése.
A közigazgatási és a büntető törvénykönyvben végrehajtandó változások értelmében szigorodott a nácizmus nyilvános rehabilitálásának elbírálása is. Ez alatt a vonatkozó módosítás egyebek között a nürnbergi bíróság által megállapított tények tagadását, valamint a Szovjetuniónak és a szovjet veteránoknak a második világháborús szerepére vonatkozó, tudatosan hamis értesülések terjesztését érti.
Az ország védelmével kapcsolatos nevezetes évfordulókkal szembeni nyilvános tiszteletlenség, a haza védelmezői emlékének megsértése, valamint a világháborús veteránok becsületének és tisztességének megsértése alapesetben hárommillió rubelig (több mint 12 millió forintig) terjedő vagy az elítéltnek a legutóbbi három évben szerzett jövedelmével megegyező bírsággal, vagy köz- vagy kényszermunkával, vagy három évig terjedő szabadságvesztéssel sújtható.
Ha ugyanezt a bűncselekményt csoportosan, egyebek között előzetes összeesküvés alapján követik el, az internet vagy tömegtájékoztatási eszköz bevonásával, akkor a bírság kettőtől ötmillió rubelig, a szabadságvesztés időtartama pedig öt évig terjedhet.
A nácizmus mentegetése, valamint a Szovjetunió és a veteránok rágalmazása hárommillió rubelig terjedő bírsággal vagy három évig terjedő szabadságvesztéssel sújtható. Ha ugyanez az internet vagy tömegtájékoztatási eszköz bevonásával történik, a büntetési tétel ötmillió rubelig vagy ötévi szabadságvesztésig és a közügyek gyakorlásától való ötévi eltiltásig emelkedhet.
Alekszej Navalnij ellenzéki politikust egy moszkvai bíróság egy második világháborús veterán megrágalmazása címén február 20-án 850 ezer rubel (több mint 3,4 millió forint) pénzbüntetés kifizetésére kötelezte. A büntetési tételek szigorítását Irina Jarovaja házelnök-helyettes kezdeményezte.
