2024. szeptember 28., szombat

Villámcsapás, rövidzárlat...?!

A seremetyjevói légi katasztrófa lehetséges okait vizsgálják

A vasárnap délután történt, 41 életet követelő seremetyjevói kényszerleszállás utáni tűzvész több lehetséges okát vizsgálja a kiemelt fontosságú balesetek és bűncselekmények esetében eljáró orosz Nyomozó Bizottság (SZK). Szvetlana Petrenko, az SZK szóvivője tegnapi moszkvai sajtóértekezletén közölte, a vizsgált tényezők között szerepel a pilóták, a légi irányítók és a műszaki karbantartók alulképzettsége, a repülőgép meghibásodása, valamint a kedvezőtlen időjárási körülmények. A gép két feketedoboza adatainak elemzése 2-4 hetet vehet igénybe. Tatyjana Kasztakina, a SU–1492-es járat utaskísérője elmondta, röviddel felszállás után gomolyfelhőbe, erős jégesőbe került a gép. Ekkor egy robbanásszerű csattanás kíséretében elektromos villanást észleltek.

A gép kapitánya, Genyisz Jevdokimov elmondása szerint villámcsapás miatt szűnt meg a rádiókommunikáció és a fedélzeti komputer „lefagyása” miatt kézi irányításra kellett áttérniük. A vészhullámhosszon csak néhány szó erejéig sikerült helyreállítani a kapcsolatot a földi irányítókkal, aztán az elektronikát újra kellett indítani (resetelni). Ezzel a verzióval kapcsolatban megszólalt számos szakember, akik kétségbe vonják, hogy egy villámcsapás komolyabban befolyásolhatná a korszerű repülőgépek működését.

A Superjet néven ismert SSJ–100-as törzsének hátsó fele teljesen elégett (fotó: AP/Beta)

A Superjet néven ismert SSJ–100-as törzsének hátsó fele teljesen elégett (fotó: AP/Beta)

Az Aeroflot Moszkvából Murmanszkba tartó járata 28 percnyi repülés után visszatért a seremetyjevói reptérre, ahol 78 főnyi utassal és személyzettel a fedélzetén kényszerleszállást hajtott végre. A pilóták a lekapcsolódott automatikával, nagy sebességgel haladó, Szuhoj által kifejlesztett, Superjet néven is ismert SSJ–100-as repülőgépet csak második kísérletre, kézi vezérléssel tudták letenni. A kemény landolást követően a gép orra a leszállópályához csapódott, és – mivel a hátsó futóművei nem nyíltak ki, vagy megrongálódtak – lángba borult. A pilóták a landolás előtt nem eresztették ki az üzemanyagot a tartályokból.

A lángoló repülőről az emberek két felfújható csúszdán menekültek. A tűzvészt 40 utas és a személyzet egy tagja nem élte túl. A kilenc sérült közül három állapota súlyos. A stewardess, Tatyjana Kasztakina szerint az utasok azonnal a földet érés után felugráltak és a kijáratokhoz rohantak, holott a gép még haladt. Szavai szerint az evakuáció a megállás után azonnal megkezdődött, és azt az előírt 90 helyett 55 másodperc alatt hajtották végre.

A mentést ugyanakkor – a közösségi médiában megjelentek szerint – hátráltatta, hogy a fedélzetről többen megpróbálták magukkal vinni kézi poggyászukat. Ezt megerősíteni látszanak az evakuálásról készült képsorok, amelyeken látható, hogy egyesek kezükben nagyobb táskával hagyták el a gépet. Néhány utas arról számolt be, hogy látta, ahogy villám csapott a gépbe. Több, a gép pilótáira hivatkozó sajtójelentés is azt állítja, az utasszállító berendezései villámcsapás miatt álltak le.

A történtek miatt Murmanszk megyében háromnapos gyászt rendeltek el, 26 áldozat ugyanis az észak-oroszországi terület lakosa volt. Az életüket vesztett utasok hozzátartozóinak az ottani önkormányzat 1 millió, a súlyos sérülteknek pedig 500 ezer rubel fájdalomdíjat fizet ki.

A Szuhoj által kifejlesztett, Superjet néven is ismert SSJ–100-as repülőgépét 2011-ben állították rendszerbe Oroszországban, azt hangsúlyozva, hogy feléledőben van az orosz repülőgépipar. A főleg kiöregedett szovjet gépeket felváltó típust más országokban, így Mexikóban és Örményországban is alkalmazzák.

Az SSJ–10-esnek már volt korábban halálos balesete: 2012-ben bemutató repülés közben egy ilyen repülő hegynek ütközött, a fedélzetén lévő 45 ember életét vesztette.

A BBC brit közmédia orosz nyelvű hírszolgáltatásának egy tavaly október 31-ei online híre szerint az üzembe állított Superjetek egyharmada a legnagyobb üzemeltetőinél – az Aeroflotnál, az Interjetnél, a Jamalnál, a Gazprom Aviánál és az Azimutnál – akkor éppen több mint hat napja a földön rostokolt. Ezt gyártó általi szervizelés és az alkatrész-utánpótlás hiányosságai okozták.

A problémák ellenére az Aeroflot tavaly szeptemberben további 100 Superjetet rendelt meg, amelyet az idei évtől 2026-ig fognak leszállítani számára. A BBC az Aeroflot egy 2018-as belső jelentésére hivatkozva ismertette: a Szuhoj utasszállítóin gyakrabban fordulnak elő incidensek, mint a konkurens gyártók modelljein. A dokumentum az SSJ–100-asokat közepesen, az Airbusokat és a Boeingokat pedig nagyon biztonságos utasszállítóknak minősítette.

A Jakutyija légitársaság, amelynek egyik Superjetje októberben Jakutszban súlyosan megsérült, még augusztusban közölte, hogy valószínűleg le fog mondani ennek a géptípusnak az alkalmazásáról.

Az északkelet-szibériai Norilszkban egyébként tegnap egy Krasznojarszkból érkező Boeing–737-es repülőgép túlfutott a leszállópályán. A gép több mint száz utasa közül senki sem sérült meg. Az esetről beszámoló Interfax hírügynökség nem közölte, hogy melyik légitársaság gépével történt meg az incidens. A norilszki repülőtéren hóvihar miatt 15 járatot töröltek, vagy késéssel indítottak.