A lengyel vétó a szabad és szolidáris Európa létrejöttét szolgálja – olvasható a Večernji List című horvát napilap keddi számában megjelent írásban, amelynek a lengyel kormányfő a szerzője. Mateusz Morawiecki a cikkben kifejti, miért vétózza meg Varsó az Európai Unió következő hétéves keretköltségvetését és a koronavírus-járvány okozta gazdasági károk helyreállítását célzó pénzügyi alapot.
A koronavírus-járvány a legnagyobb válság a második világháború óta – írta Morawiecki, majd hozzátette: ebben a döntő pillanatban, amely kölcsönös szolidaritásra figyelmezteti Európát, mégis az ellentétek éleződnek ki.
„A helyreállítási alap körüli hatalmas erőfeszítéseket megsemmisíti az, ami mindig is a kontinens gyengéje volt: a vitákra való hajlam, és annak keresése, ami szétválaszt, nem pedig ami összeköt" – hangsúlyozta.
Kiemelte: a jogállamiság feltételrendszerének felállítása a pénzek felhasználása terén komoly kétségeket kelt nemcsak magának a mechanizmusnak a jogalapját illetően, hanem aláássa a bizalom alapelveit és a lojalitást a tagállamok, valamint az uniós intézmények között.
A modern Európai Unió legnagyobb problémája és ellentmondása azon a tényen alapszik – vélekedik a lengyel kormányfő –, hogy állandóan Európa sokszínűségének fontosságát hangsúlyozza, de nem tudja elfogadni azokat a jogi és alkotmányos különbségeket, amelyek egyes országok különböző hagyományain alapulnak.
Morawiecki külön kiemeli, hogy „az EU nem kérdőjelezheti meg saját szabályait, és nem változtathatja meg őket némely tagállamok politikai kérésére". Álláspontja szerint az unió költségvetésének pénzügyi védelmét rögzítő rendelet másodlagos az Európai Unió működéséről szóló szerződés szabályaival szemben, ezért azokat nem lehet megkerülni, kicserélni vagy megváltoztatni.
Nem nehéz elképzelni azt a helyzetet, amelyben valamelyik politikai erőnek az EU-ban nem tetszik az egyes tagállamokban bevezetett gazdasági vagy alkotmányos reform. Elég lesz csak a médiában vagy az Európai Parlamentben bizonygatni, hogy ez a reform sérti a jogállamiságot, és máris csökkentik a pénzeszközöket – írta.
Úgy véli, egy ilyen megoldás lehetőséget biztosít a nyomásgyakorlásra a tagállamok belpolitikai folyamatai vonatkozásában.
Ma ez az önkényes, politikailag motivált mechanizmus Lengyelország ellen irányul – írja, majd hozzáteszi: „nem lehetünk azonban biztosak abban, hogy nem irányul majd más tagállamok ellen, amelyek nem lesznek hajlandóak alávetni magukat a brüsszeli intézmények politikai akaratának".
A lengyel miniszterelnök szavai szerint ennek a helyzetnek az elutasítása a vétó, amely nem az EU gyengítését célozza, éppen ellenkezőleg: ez egy biztonsági szelep ahhoz, hogy az unió egyáltalán létezni tudjon.
„Megvédi a kompromisszumot és meggátolja a nyomásgyakorlást azok részéről, akik jelenleg erősebbek" – hangsúlyozza, hozzátéve: annak a bizonyítéka, hogy a tagállamok szavazatai egyenlő súlyúak.
