Hatalmas győzelmet aratott Magyarország és Lengyelország az uniós költségvetéssel kapcsolatos vitában, Angela Merkel, az unió soros elnökének szerepét betöltő Németország kancellárja elfogadta Orbán Viktor miniszterelnök és Mateusz Morawiecki lengyel kormányfő feltételeit, ezzel elhárul a lehetősége annak, hogy homályos politikai feltételek - különösen a bevándorlással és a genderkérdésekkel kapcsolatban - alapján próbáljanak megbüntetni országokat – írta az Origo szerdán.
Orbán Viktor szerdán Varsóban (Fotó: MTI)
A portál információi szerint a megállapodásban hangsúlyosan szerepel, hogy az uniós költségvetés védelmét szolgáló általános feltételrendszerre vonatkozó rendelet-tervezettel kapcsolatban különös tekintettel kell lenni a tagállamok nemzeti identitására - azon belül is a saját alapvető politikai és alkotmányos berendezkedésére -, valamint az objektivitásra, a hátrányos megkülönböztetés tilalmára és a tagállamokkal kapcsolatos egyenlő bánásmódra.
A megállapodás tervezete tartalmazza azt is, hogy a rendelet alkalmazásának módszertanáról iránymutatást kell készíteni, amelyet az Európai Bizottságnak a tagállamokkal szoros együttműködésben kell kidolgoznia. Az iránymutatást bármelyik ország megtámadhatja az Európai Bíróságon, ameddig a bíróság erről nem dönt, a bizottság semmilyen intézkedést nem javasolhat, és a bíróság döntése után is csak akkor tehet bármilyen javaslatot, ha az uniós jogban meghatározott, már eddig is rendelkezésre álló eljárások - például a közös rendelkezésekről szóló rendelet, a költségvetési rendelet, a kötelezettségszegési eljárás - nem teszik lehetővé az uniós költségvetés hatékonyabb védelmét.
Az intézkedéseknek arányban kell lenniük az esetleges sérelmek uniós költségvetésre gyakorolt hatásával, és egyértelmű okozati összefüggésnek kell lennie a sérelem és az általa az unió pénzügyi érdekeire gyakorolt negatív következmények között. Vagyis, nem elég a bizottságnak azt mondania, hogy „a jogállamiság sérült", bizonyítania is kell, hogy ennek negatív hatása van az unió költségvetésére – tudatták.
A megállapodás szerint homogén, zárt listában kell felsorolni azokat az eseteket, amelyekben az eljárás megindítható, az elfogadott lista nem bővíthető, csak konkrétumokat tartalmazhat, általános hiányosságokra nem vonatkozhat.
Mielőtt bármilyen eljárás elindul, az érintett tagállammal párbeszédet kell folytatni, lehetővé téve, hogy kijavítsa az esetleges hiányosságokat. A bizottság felelőssége, hogy megállapítsa, valóban szükség van az intézkedésekre, és világossá kell tennie, hogy saját vagy harmadik féltől kapott információk alapján hoz döntést. „Egyértelmű, hogy ez a pont a Soros-szervezetek befolyásának átláthatóvá tételéről szól, arról, hogy Soros és emberei ne tudjanak titokban lobbizni" – olvasható a cikkben.
Hozzátették: ezt erősíti az is, hogy a bizottság teljes felelősséggel tartozik a megállapításai és az azokat megalapozó információk pontosságával és relevanciájával kapcsolatban.
A megállapodás kitér arra is, hogy az elfogadott intézkedéseket az érintett tagállam kezdeményezésére legkésőbb egy éven belül felül kell vizsgálni. Ha a bizottság nem javasolja az intézkedések visszavonását, meg kell indokolnia az okát, ha pedig az érintett tagállam azt kéri, az ügyet az Európai Tanácsnak napirendre kell vennie, és konszenzusra kell törekednie.
A rendelet szorosan kapcsolódik az új költségvetéshez, ezért január 1-jétől lép életbe, az intézkedések pedig csak az új többéves pénzügyi kerettel kapcsolatos költségvetési kötelezettségekre vonatkozhatnak – ismertették a tervezetet.
Az Origo azt írta: Magyarország és Lengyelország a megállapodással a szerződések, az országok szuverenitásának, nemzeti identitásának és hatásköreinek tiszteletben tartására kényszeríti Brüsszelt. A megállapodásnak jogi relevanciája van, mert bekerül az ülés jegyzőkönyvébe, amikor a tanács a rendeletet elfogadja, emellett pedig erős politikai elköteleződést jelent, és egyetlen politikai szereplő sem veheti semmibe - hangsúlyozták, hozzátéve: ennél többet nem lehetett volna elérni, ennél erősebb szöveget nem lehetett elfogadtatni.
A megállapodást taglalva kijelentették: önmagában az úgynevezett jogállamisági elvek megsértése miatt nem lehet elindítani az eljárást, ezeket a kérdéseket ugyanis a hetes cikkely és az annak nevében elindított eljárások már kezelik.
Az Origo hatalmas eredménynek nevezte, hogy Magyarország és Lengyelország az Európai Bíróságnál megtámadhatja a rendeletet, és amíg a bíróság nem hoz döntést, a bizottság semmilyen javaslatot nem tehet.
Fontosnak tartják többi között, hogy ezt az eljárást csak akkor lehet alkalmazni, ha már minden más lehetőséget kimerített a bizottság, és hogy az Európai Bizottság teljes politikai felelősséggel tartozik az általa javasolt intézkedésekért. A portál szerint így nem történhet meg az, ami „az elmúlt években rendszeresen megtörtént Brüsszelben, hogy Soros György és szervezetei titkos találkozókon lobbizzanak különböző biztosoknál a nekik kedvező döntések meghozataláért."
Fontosnak nevezték azt is, hogy az Európai Tanács következtetéseit továbbra is egyhangúlag kell elfogadni, valamint, hogy amíg az Európai Bíróság nem dönt a kifogásokról, semmit nem lehet elfogadni. Ez várhatóan másfél évig tart majd, és utána is csak az unió költségvetésével kapcsolatos szabálytalanságok esetén lehet határozatot hozni. „Hiába igyekezett Brüsszel ebbe belevenni a migrációval és a genderideológiával kapcsolatos kérdéseket, ezt a magyar és a lengyel kormány visszaverte" – olvasható a cikkben.
