Továbbra is történelmi csúcson áll az Európai Unió támogatottsága a tagországokban a különböző kihívások, illetve az euroszkeptikus és populista erők előretörése ellenére – derül ki a legfrissebb uniós közvélemény-kutatásból (Eurobarometer). A Brüsszelben tegnap közzétett felmérés szerint az európaiak 68 százalékának határozott meggyőződése, hogy hazájának előnyére vált a csatlakozás, ez a legmagasabb érték 1983 óta.
A válaszadók nagyjából 61 százaléka nemcsak hasznos, hanem összességében jó dolognak is tartja országa EU-tagságát. Ez az arány megegyezik a fél évvel ezelőtti adatfelvétel rekordmagas értékével, amelyhez hasonlót azelőtt csak egyszer, közvetlenül a berlini fal 1989-es leomlása után mértek. Magyarországon a lakosság 61 százaléka tekint pozitívan az uniós tagságra, az emberek 78 százaléka véli úgy, hogy az ország profitált a csatlakozásból.
Az abszolút többség szinte minden országban arra szavazna, hogy hazája tagja maradjon az EU-nak, az ezt támogatók aránya átlag 68 százalék, csak 14 százalék voksolna a kilépésre. Csupán két államban marad 50 százalék alatt a bennmaradást támogatók aránya: Olaszországban 49 százalék szavazna a maradás, 19 a távozás mellett, Csehországban pedig 47 százalék áll szemben 24-gyel. Magyarországon a lakosság 64 százaléka szavazna igennel a bennmaradásra, 15 százalék kilépne.
Az EU támogatottságát mérő adatok közül csaknem az összes emelkedett a 2016-os brit kiválási népszavazás óta, ami érzékelteti a növekvő aggodalmakat a Brexit hatásai miatt. A jelek szerint a referendum segített az integráció előnyeinek tudatosításában a kontinensen.
A megkérdezettek ugyanakkor az elmúlt évek belső és külső kihívásai miatt a korábbinál valamivel nagyobb arányban bizonytalanok az Unióval kapcsolatosan, 27 százalékuk szerint az integráció sem nem jó, sem nem rossz. Mintegy felük ráadásul úgy érzi, hogy összességében sem az EU-ban, sem pedig a hazájában nem a jó irányba haladnak a dolgok.
A válaszadók mindössze harmada tudja, hogy májusban európai parlamenti választások lesznek, a pontos dátummal 5 százalék van tisztában. Nagyjából 35 százalék biztosan elmegy szavazni, 32 százalék még nem döntött.
Az európaiak szerint mindenekelőtt a gazdasági növekedés (50 százalék), a fiatalkori munkanélküliség (49 százalék), a bevándorlás (44 százalék), a klímaváltozás (43 százalék) és a terrorizmus (41 százalék) kérdéseivel kellene foglalkozni a kampányban.
