Felaggatná a kitűzött székely zászló mellé a székelyeket, hogy ott lobogjanak – ezt nyilatkozta a román miniszterelnök, Mihai Tudose arra a hírre reagálva, hogy az erdélyi magyar politikai alakulatok megerősítették azt a 25 évvel ezelőtt Kolozsvárt vállalt szándékukat, hogy közösen dolgozzanak a személyi, a kulturális, illetve Székelyföld területi autonómiájáért, valamint Partium sajátos, kétnyelvű-közigazgatási jogállásáért. Az autonómiaelképzelések összehangolásáról szóló állásfoglalást hétfőn írták alá.
A sokak által alkoholistának tartott miniszterelnök csupán überelte a román parlamenti pártok elutasító reakcióját. Ami várható is volt, lévén, hogy az autonómia kérdésének közös vállalása Nagy-Románia létrejöttének centenáriumként ünnepelt 98. évében történt. Egyetlen hozadéka az, hogy erősítheti az erdélyi magyarság megcsappant hitét, hogy a kisebbségi helyzet európai mintára történő rendezésének lehetősége mégsem foszlott teljesen szét, ám korántsem váltható valóra a közeljövőben.
A Nyugat-Európában a többség és kisebbség közös szándékával megvalósult autonómiának ma esélye sincs Romániában, bizonyítékot szolgáltatnak erre a román állásfoglalások. A többség fölényének tudatában, elzárkózik még az önrendelkezésről szóló viták lehetőségétől is.
A leggyorsabban a félig magyar Ludovic Orban vezette liberálisok (?) utasították el kategorikusan az autonómia gondolatát. Területi autonómia pedig egy demokratikus államban nem létezhet – állította Orban, nem zavartatta magát, hogy így antidemokratikus államnak titulálja többek között Olaszországot (Dél-Tirol) és Spanyolországot (Katalónia).
Némi udvarias késéssel szólalt meg a Szociáldemokrata Párt (SZDP) elnöke, Liviu Dragnea, aki csak annyit mondott: Székelyföld autonómiája alkotmányellenes és elfogadhatatlan, tárgyalni sem lehet róla. Nem úgy, jutott eszembe, mint a monarchiáról, amely alkotmányellenes, ám az SZDP mégis népszavazást akar kiírni róla...
Az egykor a székelyek nagy barátjaként haknizó volt államfő, Traian Băsescu Orbán Viktor befolyásának tartja a három erdélyi magyar párt közös állásfoglalását.
A szociáldemokraták ismeretlenségből előbújt képviselője, Răzvan Rotaru még azt is felvetette, hogy azonnal meg kellene szavaztatni a népet, hogy a magyarok is megértsék, soha nem lesz itt autonómia, sőt, a referendumon azt is megszavazhatják, hogy a parlamentbe jutáshoz kötelező lesz elérni minden romániai megyében az öt százalékot, így írmagjuk sem marad a magyaroknak a törvényhozásban.
Egyedül Calin Popescu Tariceanu, a Demokrata-liberális Szövetség és a Szenátus elnöke nyilatkozta azt, hogy ő hajlandó minden politikai kérdésben, még az autonómiáról is tárgyalni.
Erre jött a miniszterelnök, Mihai Tudose a múlt század negyvenes éveit idéző fenyegetése.
Ilyen körülmények közt kell dolgozniuk az önrendelkezés eléréséért az erdélyi magyar pártoknak. Mostantól már együtt.
