Az Európa Tanács kisebbségvédelmi keretegyezmény alkalmazását vizsgáló szakértői testületének legfrissebb jelentése éppen arról szól, hogy Romániában korántsem modellértékű a kisebbségvédelem. A tanácsadói bizottság megállapítja, hogy Bukarestnek jelentős lemaradásai vannak ezen a téren, és ajánlásokat is tesz a kisebbségek helyzetét javító intézkedésekre. A román külügy szokatlanul éles hangnemű, vádaskodó és kioktató választ írt.
Az ET szakértői testülete aggodalmát fejezi ki a politikusok és a média magyarellenes uszítása miatt. Sajnálatosnak és meglepőnek tartja, hogy a székelyföldi szimbólumok használatát elutasítják, a Székelyföld megnevezést pedig folyamatosan támadják a hatóságok, miközben Bukovina és a Bánság esetében a régió megnevezésének használatát nem akadályozzák. A szakértői testület nehezményezi azt is, hogy Románia nem támogatta a magyar közösség számára kiemelt jelentőségű csíksomlyói búcsú UNESCO-listára történő felterjesztését.
A testület azt javasolja, hogy a hatóságok teremtsék meg a kisebbségi jogok védelmével kapcsolatos egységes és koherens jogi keretet, hogy a magyar közösség megőrizhesse és használhassa nemzeti identitásának elengedhetetlen elemeit.
A román külügy válaszában leszögezi, hogy Románia jelentős jogalkotási intézkedésekkel és anyagi ráfordításokkal bizonyította a kisebbségek védelme iránti elkötelezettségét. Hogy jelentős visszalépések történtek volna a romániai kisebbségvédelemben, ezt a következtetést a külügy elutasítja. Érthetetlennek tartja, hogy a jelentés olyan intézkedéseket kér számon, amelyek hiányát a szakértői bizottság korábban a kisebbségvédelmi keretegyezmény szempontjából nem tartotta problematikusnak, olyasmikért marasztalja el Romániát, amelyekért a keretegyezmény alapján az ország nem kérhető számon, copy-paste módszerrel vett át olyan ellenőrizetlen részleteket különböző árnyékjelentésekből, amelyek nem a valóságot tükrözik. Ezért a román külügy megkérdőjelezi a szakértői bizottság szakmaiságát, sőt azzal vádolja a testületet, hogy hatáskörén túllépve, „obskúrus szándékoktól vezérelve” azt próbálja bizonygatni: Romániában semmibe veszik az emberi jogokat.
Bukarest mélységesen elégedetlen azzal, hogy a jelentés azt sugallja: Székelyföld létének román hatóságok általi tagadása csorbítja a Hargita, Kovászna megyében élő magyarok jogait. A külügy szerint az etnikai elszigetelődést támogatják a jelentés készítői azzal, hogy olyan oktatási intézmények létrehozását sürgetik, amelyekben kizárólag magyar nyelven tanítanak.
„Románia kormánya elvárja (…) a tanácsadói bizottságtól, hogy tisztelje Románia alkotmányát, az ország történelmét, politikai és közigazgatási megszervezését” – olvasható a válaszban, amelyből azt a következtetést vonhatnánk le, hogy Románia a létező világok legjobbika a kisebbségek számára.
Ám mi, akik itt élünk, érezzük, hogy egyre inkább nem az!
