A közép-európai országok polgárainak egymáshoz való viszonyulásával, a regionális együttműködés lehetőségeivel, a gazdasági kapcsolatokkal foglalkozott a Nézőpont Intézet tegnapi Budapesten megtartott tanácskozása, amelyet a Marriott Hotelben szerveztek meg, s melyen bemutatták a közvélemény-kutató érintett országokban elvégzett felmérését is. Az ankét kiderítette, hogy tíz személy közül nyolc ismeri a visegrádi négyeket, annak jelentését, ugyanakkor például a Három Tenger Kezdeményezést már csak ketten ismerték fel ugyanennyi válaszadó közül. Fodor Csaba, a Nézőpont ügyvezetője kifejtette, az eredmények azt is bizonyították, hogy Közép-Kelet-Európa országainak népei jó véleménnyel vannak egymásról, egyik ország sem kapott 54 százaléknál alacsonyabb pozitív megítélést.
Fodor Csaba ismerteti a Nézőpont felmérésének eredményeit (Varjú Márta felvétele)
A magyarok amellett is síkra szállnak, hogy a regionális kapcsolatokat tovább kellene erősíteni, de ennek kapcsán sem térnek el jelentősen a többi régióbeli nép véleményei. A Nézőpont vizsgálta az államok polgárainak az uniós politika kapcsán kialakított véleményét is.
Ami az Európán kívüli bevándorlást illeti, a megkérdezettek 74 százaléka azt gondolja, hogy az rosszat tesz a kontinensnek, Fodor arra hívta fel a figyelmet, hogy a németek és az osztrákok körében is többségben vannak azok, akik efféle véleményt alakítottak ki. A kérdésekre válaszolók 65 százaléka gondolja azt az EU 11 államában, hogy fontos az európai identitás megőrzése, 61 százalék kifejezetten ellenzi, hogy az Amerikai Egyesült Államok mintájára létrejöjjön egy Európai Egyesült Államok szövetség, ők a nemzetállamok megerősítésében és az együttműködésben hisznek inkább. A közép-európaiak kétharmadának semmilyen gondja sincs a szomszédos államokkal való együttműködéssel, s általában jobb véleménnyel vannak a környező országokról és magukról, mint más uniós államokról. Ezek az eredmények egy közép-európai identitásnak a kialakulását támasztják alá, értékelte a Nézőpont ügyvezetője.
A közép-európai véleményeket taglaló panel résztvevői (Varjú Márta felvétele)
INTEGRÁLNI A NYUGAT-BALKÁNT
A tanácskozást dr. Kövér László, a magyar Országgyűlés elnöke nyitotta meg, maga is a közép-európai kezdeményezések fontosságát hangsúlyozta. A kutatás eredményeinek bemutatását követő egyik panelbeszélgetés témája az volt, mit gondolnak egymásról a régió országainak polgárai. A bolgár tapasztalatokról szólva Boriana Dimitrova, az Alpha Research piac- és közvélemény-kutató intézet ügyvezetője közölte, országában az emberek többsége síkraszáll az együttműködés mellett, ám ez alatt elsősorban gazdasági, kulturális kooperációt értenek, s nem keresnek új fajta politikai szövetségeket. A regionális együttműködés fontos helyet foglal el az emberek prioritásai között, mondta, s erős az európai beállítottság is. Lényegesnek tartják a Nyugat-Balkán európai integrációját és annak támogatását is, hívta fel a figyelmet. Michal Mislovič, a Median szlovák közvélemény-kutató politikai elemzője arról számolt be, hogy a szlovákság legnagyobb mértékben az ipar és a kereskedelem terén nyitott a másokkal való együttműködésre. Szerbiáról és a Balkánról szólva közölte, országa nagy támogatója az uniós közeledésnek, mert stabilitást és tartós békét vár attól. A bővítést a magyarok is támogatják, igaz, a legtöbben fokozatosságra intenek, mert szeretnék elkerülni a Kelet és Nyugat közötti politikai törésvonal vastagodását, húzta alá mondandójában Nagy Dániel, a Nézőpont kutatási igazgatója. Úgy ítélte meg, hogy a fokozódó kelet-közép-európai együttműködésnek Nyugaton nem örülnek annyira.
Nagy volt az érdeklődés a konferencia iránt a Marriott Hotelben (Varjú Márta felvétele)
MINŐSÉGI MUNKAHELYEK ÉS INFRASTRUKTÚRA-FEJLESZTÉS
Egy másik kerekasztal a gazdasági lehetőségeket járta körül. Andreea Ioncică, a Mappers román piackutató tulajdonosa megerősítette, hogy a román emberek is gazdasági, ipari kapcsolatok fejlesztése iránt érdeklődnek elsősorban, s csak utána a katonai vagy más kapcsolatok iránt. Ezt azzal magyarázta, hogy az országban még ma is lényeges gondok vannak az infrastruktúra fejlesztése terén, ezért a régióbeli kooperációtól remélik annak javítását. A panelen részt vett a kutatási eredményeket korábban ismertető Fodor Csaba is, aki kiemelte, az egyre magasabb szintre jutó együttműködésnek továbbra is vannak a régióban kihívásai: ilyen az energiaellátás bizonytalansága is. Ugyanakkor lehetőségnek nevezte, hogy a Brexit hatására az Unió versenyképességi hátrányba kerül, mert felzárkózást hozhat a körülmény a KKE-régió államainak. Minőségi munkahelyek teremtése és infrastruktúra-fejlesztés – ezek a legfontosabb szükségletei a térségnek, állapította meg. Marijana Plovanić, a horvát Hendal piackutató igazgatója megállapította: az árucsere, a közlekedés, az idegenforgalom és az infrastrukturális projektumok adhatják a régión belüli kooperációk alapját. Szerinte nem használja ki egyik ország sem az európai pénzügyi alapokban rejlő lehetőségeket, s ezen is mindenképpen javítani kellene.
Magyar Levente, a Külgazdasági és Külügyminisztérium miniszterhelyettese tartott záróelőadást, melyben a közép-európai polgárok elvárásait foglalta össze az Európai Unió jövője tekintetében. Szemléletváltásról, a brüsszeli ügyintézés módosításának igényéről szólt.
