A Magyarságkutató Intézet (MI) január 1-jétől megkezdte működését – adta hírül pénteki közleményében az Emberi Erőforrások Minisztériuma. A széles feladatkörrel, az egészségügy mellett az oktatás és a művelődés területének a gondozásával is megbízott „nagyminisztérium” vezetője, prof. dr. Kásler Miklós dr. Horváth-Lugossy Gábor József jogászt nevezte ki az újonnan megalakult intézet főigazgatójává. Kásler az intézetvezető személyével kapcsolatban a PestiSrácok.hu portálnak még november 30-án azt nyilatkozta: „Nem a legavatottabb tudóst keressük erre a feladatra, hanem egy kiváló szervezőt, aki megteremti a nyugodt, eredményes munka alapjait.” A Magyar Idők információi szerint dr. Horváth-Lugossy Gábor több pozícióban is dolgozott már az államigazgatásban, de volt miniszteri kabinetfőnök is.
Kásler Miklós (fotó: MTI)
A kinevezésről pályázat útján döntöttek, amelyet 2018. november 16-án írtak ki, a leadási határidő pedig december 17. volt. A munkáját hivatalosan január elsejével megkezdő intézet megalakításáról az Emberi Erőforrások Minisztere előterjesztésére a kormány még november 10-én döntött.
A létrejött szervezet feladata a Magyar Idők szerint, hogy olyan kutatásokat végezzen a magyarság múltjának, nyelvének, eredetének feltárására, amelyekre eddig a tudományos belterjesség ellenállása miatt nem volt lehetőség.
A nem egészen megvilágított kifejezés, a tudományos belterjességgel való szembeszegülés alatt vélhetően a különféle tudományos eredmények összeegyeztetésére gondolhatnak elsősorban, de olyan kutatási eredmények figyelembevételére is, amelyek jelenleg nem élvezik az akadémiai történelemkutatás támogatását. Mindez majd az intézet munkája alapján fog kiderülni. Kásler Miklósnak a Pesti Srácoknak adott november végi interjújából azért körvonalazódni látszik az intézetalapítói elgondolás. „A magyarság eredetét kutató különféle tudományágakban nagyon jelentős eredmények születtek a közelmúltban. Ám elbeszélnek egymás mellett a tudósok, relativizálják a másik bejelentéseit. Ezért is áll fel januárban a Magyarságkutató Intézet, amelynek feladata az lesz, hogy összegezze a tudományos eredményeket a rendívül nagy közérdeklődéssel övezett témában” – mondta Kásler, aki történelmi témákban a televízió képernyőjén már minisztersége előtt is gyakran szerepelt különféle műsorokban. Kutatásvezetőként őt hallhattuk például nyilatkozni tavaly februárban arról, hogy III. Béla csontmaradványai alapján sikerült azonosítani az Árpád-házi királyok DNS-ét, amelyből kiderült, hogy a királycsalád tagjai egészen biztosan eurázsiai, nem pedig finnugor eredetűek voltak.
A jelenleg tárcavezetőként tevékenykedő neves orvosprofesszor többek között arról is beszélt a PS-nek adott interjúban, hogy nem szereti a tudományos véleménydiktatúrát, minden állítást cáfolni vagy bizonyítani kell, így ha az megalapozott és bizonyítható, akkor akár vissza lehet térni a magyarság hun eredetét valló XIX. századi nézetre is.
Az alapító az új intézet elé számos feladatot tűzött ki: többek között olyanokat, mint a magyarság őstörténetének interdiszciplináris kutatása; a honfoglalással, valamint a magyar középkorral kapcsolatos komplex kutatások; a kelet-európai térség egyes részeinek VIII–X. századi történeti-földrajzi tájrekonstrukciója; a magyarság történelméből származó hazai és külföldi, elbeszélő és írott levéltári források kutatása; néprajzi és népzenei kutatások; a korai magyar történelem helyének vizsgálata a XXI. századi magyar önazonosság-tudatban. Oktatási és képzési tevékenység, angol és magyar nyelvű folyóiratok kiadása is szerepel a kitűzött célok között, mint ahogy a kulturális és a vallás- és zarándoklatturizmus fejlesztése is.
A Magyarságkutató Intézet 101 fővel kezdi meg munkáját, működéséhez a kormány egyelőre 880 millió forintot bocsátott rendelkezésre.
