Tegnap 28. alkalommal nyílt meg a székelyföldi Tusnádfürdőn a Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor, melyen társadalmi, nemzetpolitikai, világpolitikai és gazdasági vonatkozású előadásokat, beszélgetéseket, az esti órákban pedig koncerteket tartanak számos egyéb, a legkülönbözőbb korosztályoknak szervezett foglalkozás mellett. A konzervatív világszemléletet követő, nagy hagyományra visszatekintő, Kárpát-medencei magyarság problémáit, mindennapjait egészében felölelő szabadegyetem megnyitása során nemzetpolitikai eredményekről szólva Semjén Zsolt magyar miniszterelnök-helyettes elmondta, „egyenesben van nemzetpolitikánk”, melyet egy egyszerű adattal bizonyítani lehet: míg 2010-ben kilencmilliárd forint jutott e politika céljainak a megvalósítására, ma kilencvenmilliárd jut évente, s gazdasági programok is léteznek a kultúra, nyelv megőrzését szolgáló kezdeményezések mellett. Semjén bejelentette: fontos mérföldkőhöz érkezett el a nemzet közjogi egyesítésének a folyamata, megérkezett az egymilliomodik állampolgársági kérelem, mostanáig 845 ezer esküt tettek le a Kárpát-medencében, további 120 ezer állampolgársági kérelmet bíráltak el pozitívan a diaszpórában. Mint mondta, 35 ezer kérelmet utasítottak el ezidáig. Aláhúzta: novemberre meglesz az egymilliomodik eskü is.
Semjén Zsolt megnyitóbeszédét tartja, mellette (balról) Németh Zsolt és (jobbról) Potápi Árpád János (Ótos András felvétele)
A megfelelő irányú nemzetpolitikai elmozdulásokról beszélt Potápi Árpád János nemzetpolitikáért felelős magyar államtitkár, aki különösen nagy eredményként könyvelte el a román államfő napokban Székelyföldön tett látogatását, valamint annak tényét, hogy elvette vendéglátóitól a székely zászlót, s román trikolórt adott érte cserébe. Egy fontos dialógus kezdeteit jelentheti a szimbolikus cselekedet – jelentette ki Potápi.
Közép-európai szemmel nézve, a régióbeli építkezés szempontjából is lényeges a magyar–román párbeszéd – állapította meg a Tusványosként ismert szabadegyetem és diáktábor megnyitása során annak egyik alapító atyja, Németh Zsolt, a Magyar Országgyűlés külügyi bizottsági elnöke. Az idei tábor kulcsmondata: A biztos pont. Ezzel kapcsolatban sorra vette a Tusnádfürdő, a nemzetpolitika, a világpolitika és a szellemi-lelki élet szemszögéből biztos pontnak nevezhető jelenségeket. A nyugati világ ellenségekkel rendelkezik, belső konfliktusokkal is küzd, állapította meg, majd hozzátette, Közép-Európa szerepe egyre lényegesebb, ahogy a szabadegyetem megállapításai és gondolatai is. Lelki biztos pontként a vallást, a hitet nevezte meg.
KÜZDELEM AZ ELVÁNDORLÁS ELLEN
Jobbról: Dobsa István, a kárpátaljai Tiszakeresztúr polgármestere, Fejsztámer Róbert magyarkanizsai polgármester, Gálfi Árpád székelyudvarhelyi polgármester, Horváth Anna ügyvezető alelnök, Kovács Péter, Budapest XVI. kerületének a polgármestere és Antal Árpád sepsiszentgyörgyi polgármester
„Mi vagyunk Európa. Mi vagyunk jogaink letéteményesei és védelmezői. Mi vagyunk a szabadság” – áll a szabadegyetem idei megnyitó kiáltványának végén. A tábor előadásai 28 sátorban zajlanak egész nap. A megnyitót követően a Lőrincz Csaba-sátor egyik témája a Kárpát-medencei önkormányzatiság volt – erdélyi és más magyarországi, határon túli községek vezetői osztották meg tapasztalataikat a témával kapcsolatban. Fejsztámer Róbert, Magyarkanizsa polgármestere az eseményen kiemelte, a Kárpát-medencei magyar önkormányzatok esetében a legnagyobb kihívásnak az elvándorlás számít. Az önkormányzatok vezetése ennélfogva sokkal több menedzselési technikai tudást igényel – fogalmazott. Nehezíti az önkormányzatok helyzetét, hogy az elvándorlás szélesebb, társadalmi jellegű problémának számít, gazdasági okok vezetik, a községeknek azonban meg van kötve a kezük a gazdasági szektor béreinek a nagyságát illetően, nem tud azokra kihatni. Fejsztámer szerint a legfontosabb a kisebbségi közösségek számára az, hogy érdekvédelmi szervezeteik, pártjaik odafigyeljenek az adott térségben zajló folyamatokra akkor is, ha nincsenek döntéshozási helyzetben. Úgy értékelte, a Vajdasági Magyar Szövetség e tekintetben a vajdasági önkormányzatokban magára maradt, egyedül kell a problémák rendezésén dolgoznia.
IDEJÉBEN KELL ORVOSOLNI A GONDOKAT
A Bethlen Gábor-sátorban lezajlott egyik előadás témája az óvodafejlesztés volt a Kárpát-medencében. Grezsa István fejlesztési feladatokkal megbízott magyar kormányzati biztos hangsúlyozta: nem lesz kinek gazdaságfejlesztést nyújtani, ha közben kiürül a Kárpát-medence, ezért fontos már az óvodai képzésre is gondolni, amikor nemzetstratégiáról gondolkodunk. Mint hozzátette, a magyar kormány óvodafejlesztési programja éppen ezért született meg, 17,1 milliárd forintos támogatási forrást szavatolva a tavalyi év folyamán. A program nem áll meg, hamarosan a kormány elé kerül a 2.0-s verziója – fogalmazott.
Hajnal Jenő a Bethlen Gábor-sátorban felszólal az óvodafejlesztések témájában, mellette Grezsa István ül (Ótos András felvétele)
A vajdasági tapasztalatokról a beszélgetésen Hajnal Jenő, a Magyar Nemzeti Tanács elnöke számolt be, aki hangsúlyozta, hogy új távlatokat nyitott a magyar támogatás, még ha az MNT-nek korábban is voltak óvodai, iskolai, egyetemi támogatási programjai. Vajdaságban óvodai szórványközpontokat hoztak létre, egyéb fejlesztéseket is végrehajtottak, a cél pedig az, hogy 129 településen legyenek óvodai szakok, ott, ahol egyébként is létezik már magyar nyelvű iskolai oktatás. A nagykikindai, nagybecskereki, zombori, székelykevei, ürményházi fejlesztéseket hozta fel aktuális példaként – épületfelújításokról, új részlegek kialakításáról van szó. Mint közölte, a 2.0-s program eszközeit már mindenekelőtt az intézmények működésének a szavatolására szeretné felhasználni az MNT.
Meghosszabbították a külhoni magyar családi vállalkozók éve program pályázatainak határidejét
A nemzetpolitikai államtitkárság meghosszabbította a külhoni magyar családi vállalkozások éve program pályázatainak határidejét, a kérelmeket július 31-éig várják. A teljes támogatási keretösszeg 830 millió forint.
Potápi Árpád János nemzetpolitikáért felelős államtitkár szerdán Tusnádfürdőn az MTI-nek elmondta: három pályázatot írtak ki a külhoni családi vállalkozóknak, illetve a fiatal magyar vállalkozók részére. A családi vállalkozások támogatási keretösszege 600 millió forint, a fiatal vállalkozóknál 120 millió forint. Külhoni fiatal vállalkozók együttműködését segítendő, 110 millió forintos keretet különítettek el. A teljes összeg így összesen 830 millió forint – mondta az államtitkár.
Eredetileg július 17-éig lehetett volna pályázatokat benyújtani. Bármilyen típusú vállalkozással lehet pályázni, az előző évben is széles volt a paletta, a mezőgazdaságtól a szépségiparon át az egészségügyig érkeztek támogatási kérelmek.
Tekintse meg az eseményről készült fotóinkat itt: https://www.magyarszo.rs/hu/3422/galleria/168267/A-28-B%C3%A1lv%C3%A1nyosi-Ny%C3%A1ri-Szabadegyetem-%C3%A9s-Di%C3%A1kt%C3%A1bor-megnyit%C3%B3ja---Tusn%C3%A1df%C3%BCrd%C5%91.htm
