Brassói tudósítónktól
A románoknak jó véleményük van magukról. Ez a pozitív önértékelés még a szocializmus idejében alakult ki, amikor az ország legszeretettebb fia, a Kárpátok géniusza, Nicolae Ceausescu bölcs kormányzása alatt a civilizáció újabb és újabb csúcsát hódították meg, a legtoleránsabb, legigazságosabb, legegyenlőbb társadalmat építették, olyannyira, hogy a diktátor végnapjaiban már mindenki ugyanúgy éhezett, fázott és ült a sötétben.
A szocializmus emléke mára megszépült emlék, főként amióta a pedagógusok, hivatalnokok, orvosok, egészségügyi dolgozók bérét negyven százalékkal csökkentették. Korábban a magánvállalatokat kényszerítették arra, hogy a veszteségük után is nyereségadót fizessenek. Fizetnek ma is. És a pozitív önkép sem változott.
Románia Európa gabonaraktára, a románok költőnek születtek, a nemzet intelligenciahányadosa pedig világszerte a legmagasabb – írja a Bukarestben megjelenő gazdasági hetilap, a Business Magazin. A gazdasági szakemberek megvizsgálták ezeket a Romániában sarkigazságoknak tartott állításokat, és arra a következtetésre jutottak, hogy mindez csak hiedelem.
Az Európa gabonaraktára cím, amelyet Románia jelenleg is büszkén cégérként hordoz, egy 1938-ban történt kivételes eseménynek köszönhető. Abban az évben világszerte búzaválság volt a kedvezőtlen időjárás miatt, Románia abban az évben hárommillió tonna búzát exportált, szinte az ország teljes búzamennyiséget, így az ország lakosainak kenyérre sem jutott. 1938-ban egyébként a terméshozam 700 kg búza volt hektáronként, míg a bolgár szomszédok ennek kétszeresét termelték (1 440 kg-ot). Románia sem 1938-ig, sem azután nem büszkélkedhetett számottevő búzaterméssel.
A román költőnek született. Ez Vasile Alecsandri kijelentése, és egy olyan írógeneráció eljövetelét jelezte, amely a román irodalom legjavát alkotta. A román írók külföldi népszerűsítésével és fordításával foglalkozó Országos Könyvközpont igazgatója szerint ez olcsó kérkedés. Horia Gârbea író úgy véli, hogy a románok között valóban sok a költő, de legtöbbjük fűzfapoéta.
Hogy a románok intelligensek – legalábbis statisztikailag helytálló megállapítás. A romániai felnőtt lakosság 97,6%-a írástudó, és évente legkevesebb 15 nemzetközi tantárgyversenyen vesznek részt, mind az ifjúsági, mind a felnőtt kategóriában, 90–100 tanulót számláló csoportokban. 90%-uk díjat hoz. A kevésbé rózsás valóság az, hogy egyre több román polgár megy ki külföldre tanulni, és többé nem tér haza. A funkcionális analfabetizmus, a szövegértési nehézségek a diákok hetven százalékára jellemző.
A román nők a legszebbek a világon – állítják a román férfiak. Ízlés dolga. De a felmérések szerint nem a legápoltabbak is, az utolsó előtti helyen állnak a 13 délkelet-európai országot érintő felmérésben, amelyben azt vizsgálták, mennyi pénzt költenek évente piperecikkekre és személyes higiéniai termékekre. A román nők kevesebb mint havi három eurót.
A román vendégszerető, de mindhiába, mert a turisták elkerülik, a romániaiak is külföldön szeretik tölteni szabadságukat.
A túlságos önbecsülésnek – pszichológusok szerint – lehet jó hatása is, főként olyan országban, amely egyvalamiben valóban LEG. Az unió legszegényebb állama.
