Internetes kiadásunk egyik olvasójának javaslatára vetettük fel ezt a kérdést honlapunkon, ahol a www.magyarszo.com látogatói szavazhatnak is a témáról. Úgy gondoltuk azonban, ugyanezt a kérdést feltesszük néhány közéleti személyiségnek is. Nemcsak politikusoknak, hanem olyan személyeknek is, akiknek nincs közvetlen kapcsolódásuk, de van véleményük a politikáról. Válaszaikat és indoklásaikat közöljük itt, alkalmi sorozatunkban.
– Véleményem szerint nem a pártok száma a meghatározó, hanem az, hogy tudnak-e együttműködni, és meg tudják-e fogalmazni a vajdasági magyarság érdekeit, követeléseit, azt, ami a vajdasági magyarság számára a ténylegesen fontos. Az a kérdés, hogy mindezt tudják-e a mindenkori hatalom felé közösen közvetíteni, képviselni közösségünk érdekeit. Mindenképpen jobb, ha több párt van. Az egypártrendszer történelmileg túlhaladott, hátrányait magunk is tapasztalhattuk.
Az lenne a legfontosabb, hogy a pártok együttesen megfogalmazzák azokat a követeléseket, nevezzük azt nemzeti minimumnak vagy akár maximumnak, amelyeket együttesen képviselnének a mindenkori szerb hatalom felé, a vajdasági magyarság helyzetének javulása érdekében. Az eddigi gyakorlat szerint mindez szinte elvétve, vagy alig valósult meg. A Magyar Koalíció, amelytől elvártuk, hogy végre közösen lép fel a vajdasági magyarok érdekében, több alkalommal is bebizonyította, az egyes vezetők kijelentései ellenére, hogy sajnos nem működik. Ebből viszont mindannyiunknak kára származik.
A probléma tehát abban rejlik, hogy a vajdasági magyar pártok között továbbra sincs megegyezés a vajdasági magyarság legfontosabb kérdéseivel, helyzetével kapcsolatban, és főleg nincs közös fellépés a hatalmi szervek felé. Láthatjuk például azt, hogy eltérő a pártoknak az álláspontja Vajdaság alapszabályával kapcsolatban, de a gyakorlatban különböző álláspontokat képviselnek még olyan esetben is, amikor látszólag összehangolták azokat. Itt arra gondolok, hogy annak idején az autonómia-követeléssel kapcsolatban elhangzott az, hogy törvényhozási, végrehajtói, igazságszolgáltatási illetékessége legyen a tartománynak. Ennek ellenére ez nem került bele az új alapokmányba. A Tartományi Képviselőházban a vajdasági magyarság részarányos képviseletének biztosításával kapcsolatban pedig az alapszabály elfogadásakor a Vajdasági Magyar Szövetség képviselői úgyszintén beleegyeztek abba, hogy az ne ilyen megfogalmazásban kerüljön bele.
A lényeg az, hogy a demokrácia egyik alapelve a többpártrendszer, és a vajdasági magyarságnak lehet és kell is, hogy több pártja legyen. Nem az a kérdés, hogy hány, hanem, hogy közöttük milyen az együttműködés, és közösen lépnek-e fel, amikor a közösségünk általános érdekeiről van szó – mondta Bozóki Antal, az Árgus Civil Szervezet elnöke.
