Pénteken délután a KMÚEK (Külhoni Magyar Újságíró-egyesületek Konvenciója) Zentán megrendezett közgyűlésén a Magyarországról, Erdélyből, Szlovéniából érkezett újságírók és vajdasági magyar kollégáik a médiaprivatizáció áldásait és hátulütőit, illetve a közszolgálatiság szerepét vették górcső alá.
A Halászcsárdában megrendezett gyűlés résztvevőit Gyarmati József, a Vajdasági Magyar Újságírók Egyesületének elnöke köszöntötte, majd Klemm József, a Vajdasági Rádió igazgatóhelyettese fordult a jelenlévőkhöz. Beszédében ismertette a tanácskozás által felölelt témákat, s hangsúlyozta, hogy azon médiumok képviselői, amelyek már átestek a privatizáción, meg tudják osztani tapasztalataikat azokkal a kollégákkal (gondolva itt elsősorban a vajdaságiakra), akiknek a médiumánál még csak az elkövetkezőkben lesz aktuális. Ez utóbbiak pedig elmondhatják azt, hogy miért is tekintünk aggódva a kisebbségi médiumok magánkézbe adására. Ezt követően Klemm saját észrevételeit osztotta meg a többekkel a napirendi pontok kapcsán.
A Vajdasági Rádió igazgatóhelyettese vitaindítójában elmondta, hogy a vajdasági magyar médiumok esetében sincs igazán definiálva a közszolgálatiság fogalma. Meglátása szerint a jelenlegi meghatározások alapján az elektronikus médiumok esetében elsősorban gazdasági kategóriaként kezelik ezt (államilag támogatott médiumok), mintsem műsorkoncepció (a nemzeti, közösségi, európai identitás, nyelv és kultúra ápolása, gazdagítása; a nemzeti, etnikai, vallási kisebbségek különös igényeinek kielégítése stb.) szerint. Viszont e két kategóriát sajnos nem lehet ennyire különválasztani. A közszolgálati médiumokra azért irigyek a magánkézben lévő médiumokban dolgozók, mivel szerintük gazdaságilag sokkal kényelmesebb helyzetben vannak. Ezzel szemben a közszolgálati médiumok sokkal kedvezőtlenebb helyzetben vannak, mivel jelen pillanatban ezek Szerbiában egy olyan célpontként szerepelnek, amelyet mindenki támad. A kereskedelmi médiumok egyben úgy érzik, hogy az által tudnak sokkal több pénzhez jutni, hogy a közszolgálati médiumot megsemmisítik vagy pedig lejáratják. Ugyanakkor egyfajta közszolgálati szerepet is igyekeznek felvállalni. A résztvevők közül a saját régiójukban uralkodó helyzetet Ambrus Attila, a Brassói Lapok főszerkesztője, Vincze Lóránt, a Scripta Kiadó Rt. vezérigazgatója, Zver Ilona, a Szlovén RTV magyar műsorokért felelős vezérigazgató-helyettese, Végi József, a Muravidéki Magyar Rádió felelős szerkesztője, dr. Csermák Zoltán, az MTV kiemelt szerkesztője, Kókai Péter, a Magyar Szó főszerkesztője és Németh Ernő, a Szabadkai Rádió magyar adásának felelős szerkesztője vázolta fel.
Ezt követően a tanácskozás sokkal kötetlenebb formában folytatódott dr. Burány Béla rendkívül hangulatos előadásával, amely a magyar népdalnak és -mesének a népszaporulatra kifejtett jótékony hatását ecsetelte.
Az újságíró-találkozó második napján Havasi János, az MTV határon túli szerkesztőségének vezetője számolt be az együttműködési lehetőségekről, a kölcsönös kapcsolat szükségességéről, illetve hiányáról. Havasi előadása során kiemelte, hogy a Magyar Televíziónak egy magyar értékeket népszerűsítő nemzeti intézményként kellene működnie, amely nagyobb figyelmet tanúsítana a határon túli magyarság irányába, s nem befolyásolnák a kereskedelmi szempontok.
Az összejövetelen a jelenlévők egy javaslattal is előrukkoltak, miszerint a KMÚEK fogalmazza meg azt, hogy az MTV miképpen foglalkozzon a határon túli kérdésekkel, problémákkal, és állásfoglalását juttassa el a televízió illetékeseihez.
A tanácskozás végén a jelen lévő kollégák zárónyilatkozatot fogadtak el. Ebben hangsúlyozzák, hogy a 3 évvel ezelőtt megalakult KMÚEK, amely a határon túli magyar nemzetrészek jobb kölcsönös tájékoztatását, az európai színvonalú és magyar szellemiségű újságírás meghonosítását és a szakma hatékonyabb védelmét tűzte ki céljául, eddigi tevékenysége során bebizonyította létjogosultságát.
Munkájával hozzájárult ahhoz, hogy a tragikus történelmi körülmények folytán az anyaország határain kívül rekedt nemzetrészekben tudatosodjon az, hogy nem magára hagyott és elszigetelt etnikai csoportként, hanem a közös eszmékért és célokért harcoló egységes magyarság részeként folytatják a fennmaradásért és a szülőföldjeiken való mindennapi küzdelmeket.
Ugyanakkor a konvenció tagszervezetei sajnálattal állapították meg, hogy a vajdasági és a kárpátaljai kollégákat sújtó vízumkényszer jelentősen gátolja a külhoni magyar médiumok közti még hatékonyabb együttműködést. A szakma képviselői a rendelkezésükre álló eszközöket alkalmazva a továbbiakban is szorgalmazzák az emberek és eszmék szabad áramlásával összeegyeztethetetlen gyakorlat mielőbbi módosítását.
A közgyűlés résztvevői zárónyilatkozatukban örömmel nyugtázták, hogy az anyaországi rokon szervezetek és a szakma érdeklődik a külhoni magyar újságírók iránt, de emlékeztetnek arra is, hogy megalakulásukkor a magyar politikum számos képviselője ígért hatékony támogatást, amelynek a gyakorlati megvalósítása mindeddig késik. Ezért felhívják minden illetékes anyaországi fórum figyelmét, hogy a jövőben az eddiginél nagyobb odafigyelést és anyagi támogatást kell biztosítani azoknak a határokon átívelő projektumoknak, amelyek a magyar–magyar összefogást eredményezhetik.
Szombat délután a találkozó résztvevői a bácskossuthfalvi 9+1 Művésztelepre látogattak el.
A tanácskozást a Vajdasági Magyar Újságírók Egyesülete szervezte, a Magyar Nemzeti Tanács, valamint Kishegyes és Zenta önkormányzata támogatta.
