Budapesti tudósítónktól
A hét híre, hogy Magyarország megkezdheti a tárgyalásokat a Nemzetközi Valutaalappal. De ennek a hírnek igazából egy másik ágyazott meg: nevezetesen az, amelyik a Széll Kálmán-terv 2.0 beterjesztéséről számolt be.
A kormány hétfőn tette közzé (és küldte el Brüsszelbe) a Széll Kálmán 2.0-nak elnevezett, idén 150, jövőre 600milliárd forintos megszorító csomagot tartalmazó konvergenciaprogramot. Azóta már az is kiderült: a tárcák egy hét gondolkodási időt kaptak, hogy eldöntsék, honnan tudják megspórolni azokat az összegeket, amelyeket (zárolás formájában) elvár tőlük a kormány. De nemcsak a minisztériumok, hanem más állami szervek is kénytelenek szűkebb forrásokból gazdálkodni.
Mindezt azonban az átlagpolgár vagy meghallja, vagy nem. Egyelőre az új adónemeket emésztik az emberek, hiszen telefont mindenki használ, és a többség a rezsiköltségeit az úgynevezett sárgacsekken fizeti be – tehát az ezekre már júliustól kivetendő adókat mindenki fizetni fogja. Ugyanis a tervek szerint minden egyes percnyi (vezetékes vagy mobil) telefonálás, valamint minden egyes SMS után két forintot kell fizetni. A tranzakciós adó pedig a mozgatott összeg egy ezreléke lesz, akár bankkártyáról vesz fel pénzt az ember, akár áramszámlát fizet… Hogy ez milyen mértékben terheli meg az átlagcsaládot, egyelőre nem tudni; Rogán Antal, a parlament gazdasági bizottságának elnöke szerint 500-600 forinttal kell havonta többet fizetni, az elemzők viszont 5-6ezerrel számolnak. Aztán majd kiderül. Azt viszont senki sem kétli, hogy a biztosításokra kivetett adó azért ennél nagyobb terheket jelent majd.
Egyelőre az a biztos, hogy a sajtó arról cikkezik: nagyon kevesen tudhattak arról a Fidesz vezérkarában és a kormányban, hogy mi lesz a Széll Kálmán-terv 2.0-ban. A HVG.hu szerint először fordult elő, hogy sem elnökségi megbeszélésen, sem frakcióülésen még csak előzetes tájékoztatást sem adott a szűkebb pártvezetés sem a pártnak, sem magának a kormánynak a nagy jelentőségű intézkedéstervezetről. Az sem volt világos sokaknak, hogy miért kellene jövőre eltörölni a „pofátlan végkielégítésekre” kiszabott 98 százalékos különadót. Csütörtökön már Selmeczi Gabriella, a Fidesz szóvivője is kiállt a nyilvánosság elé, és közölte: a párt ragaszkodik eme adónem megtartásához, ugyanakkor javasolják a kormánynak, vizsgálja meg annak lehetőségét, hogy a pénzügyi tranzakciós illeték és a telefonadó tervezett mértékét a nehéz helyzetben lévő családok esetében csökkentsék, vagy egyáltalán ne vezessék be.
Bizonyos zavar van tehát a rendszerben, de nem kell ebből messzemenő következtetéseket levonni. Különösen nem most, amikor már a Valutaalappal folytatandó tárgyalásoknak a puszta hírére is jelentősen erősödött a forint.
Az oktatási államtitkárság mindeközben még mindig képes borzolni a kedélyeket. A héten Hoffmann Rózsa államtitkár arról beszélt: a szülőknek gondot okoz, hogy megoldják a gyermekeik felügyeletét a 10 hetes nyári szünet ideje alatt, ezért le kellene rövidíteni a vakációt, cserébe hosszabbak lehetnének a téli és tavaszi szünetek. Ez csak az általános iskolákra vonatkozna, a középiskolák esetében maradna az eddigi gyakorlat. A szülők nincsenek elragadtatva, azt mondják, télen, tavasszal még nehezebben tudják megoldani a felügyeletet. A diákok, ezt ugye mondani sem kell, természetesen nagyon felháborodtak. A tömegközlekedési cégek, amelyek menetrendjét általában jelentős mértékben meghatározza a tanítási szünet ideje, még nem nyilatkoztak – és hát az sem világos, hogy miért gondolja bárki: a nyári kánikulában érdemben lehet tanulni…
S miközben egyesek a szünidő miatt aggódnak, a Jobbiknak belharcokkal kell szembesülnie. A párt a héten kizárta a parlamenti frakcióból (és a pártból) Endrésik Zsoltot, akit azzal gyanúsítanak, hogy a sajtónak szivárogtatott ki híreket a jobbikos belügyekről. A bizonyítékul szolgáló és nyilvánosságra hozott állítólagos levélváltás azonban a képviselő szerint hamisítvány, az pedig „hazugság”, hogy szivárogtatott. Tény viszont, hogy felettébb elégedetlen a párt alelnökének, Szegedi Csanádnak a tevékenységével, és az is, hogy egyelőre nem hajlandó visszaadni mandátumát, amire pedig a Jobbik felszólította. Endrésik szerint nem ő vált alkalmatlanná a képviselőség ellátására, „hanem az elnökség vált alkalmatlanná arra, hogy elnökségként működjön”. Két további párttagot is kizártak a Jobbikból. A pártnak ugyanakkor elégedettségre is van oka: a tavalyi pénzügyi évet a Jobbik 160milliós nyereséggel zárta.
