A kormányon belüli vitákra és személyes ellentétekre, súrlódásokra utalva egyik alkalommal azt kérdezték tőle, hogy nem sértődik-e meg, amikor nem az ő véleménye és érvei győzedelmeskednek. Ezt válaszolta: Sértődős ember ne menjen politikusnak, mert akkor második nap már sértődötten hagyja el a munkahelyét. Az én személyes érzelmeimnél a munkám során sokkal fontosabb, hogy az a reform, amelyet elindítottunk, jó megoldásokat tartalmazva érjen célba. Ebben természetesen mindig benne van, hogy ha politikai döntésekről van szó, az ember alulmarad, vagy nem tudja érvényesíteni az elképzelését.
Röviden talán ez jellemzi leginkább dr. Navracsics Tibor miniszterelnök-helyettest, a magyar kormány közigazgatási és igazságügyi miniszterét. Kitartóan és következetesen érvel, mégis kompromisszumra is hajlik, ha úgy látja, hogy az jobban szolgálja az ország érdekeit. Még az ellenzékkel folytatott vitákban is visszafogott; az intelligenciáját és olykor elegáns kívülállását a politikai ellenfelei is elismerik.
Navracsics Tibor azt szeretné, ha az ország nem konfrontálódna a világgal, hanem megismertetni, s ezáltal megértetni és elfogadtatni szeretné a kormánynak a bírálatot is kiváltott intézkedéseit és egész Magyarországot a külfölddel. Egy hungarológiai konferencián kifejtette, hogy „a magyarság nem létezhet elszigetelten, önmagában Európa közepén, és a nemzeti »elsorvadás« első lépése lehet, ha elveszítjük kapcsolatunkat a külvilággal. Ugyanakkor az is fontos, hogy »értsenek minket«, de ne csak nyelvi értelemben: mindennel foglalkozni kell, ami magyar, a magyar élet minden szegmensével, hogy azok is megérthessék a korábbi és a mai magyarországi folyamatokat, történelmünket, akik nem beszélik a magyar nyelvet.”
Navracsics Tibor Veszprémben született 1966-ban. Az Eötvös Loránd Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karán szerzett 1990-ben jogi diplomát. Ezután Veszprémben volt bírósági fogalmazó, majd a megyei önkormányzatban dolgozott kutatóként. 1993-tól 1997-ig a Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetem Politikatudományi Tanszékén kapott tanársegédi beosztást, közben egy tanévben ösztöndíjasként a Brightoni Egyetemen járt tanulmányúton. 1997-ben átkerült az ELTE politológiai tanszékére adjunktusi beosztásban. 1999-ben szerezte meg PhD fokozatát politikatudományból, 2001-ben vette át egyetemi docensi kinevezését. 2007-ben a hallgatók az ELTE Állam- és Jogtudományi Karán az év oktatójának választották. Kutatási területe az összehasonlító politológia és az európai belpolitika, emellett számos, a volt Jugoszláviával foglalkozó elemzést is írt.
Politikai karrierjéhez tartozik, hogy 1998-tól a Miniszterelnöki Hivatal kommunikációs osztályának vezetőjeként dolgozott, majd a sajtó- és információs főosztályának a vezetője volt, 2003-ban pedig a Fidesz elnöki kabinetfőnöke lett. A 2006-os országgyűlési választáson pártja Veszprém megyei területi listáról szerzett országgyűlési mandátumot. Szokatlan módon, első ciklusos képviselőként a Fidesz frakciójának vezetőjévé nevezték ki. Emellett az Országgyűlés alkotmányügyi, igazságügyi és ügyrendi bizottságnak tagja lett. A 2010-es országgyűlési választásokon egyéni választókerületben szerzett mandátumot már az első fordulóban. A második Orbán-kormányban Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium vezetője, valamint miniszterelnök-helyettes lett.
Nős, két lánya van.
