A Magyarországon és Szerbiában kiállított, államilag elismert bizonyítványok, oklevelek és a tudományos fokozatok kölcsönös elismeréséről szóló egyezmény tárgyalta az Országgyűlés kedden.
Az Országgyűlés korábbi ülése (Fotó: MTI)
A Magyarországon és Szerbiában kiállított, államilag elismert bizonyítványok és oklevelek, továbbá a tudományos fokozatot tanúsító okiratok kölcsönös elismeréséről szóló egyezményről Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára elmondta: a cél a közép-és felsőfokú végzettségek, képesítések és tudományos fokozatok kölcsönös elismerhetőségének megteremtése. Emellett – folytatta – az egyezmény a kormány balkáni nyitás politikájával összhangban, a magyar és szerb felsőoktatási intézmények közötti együttműködési lehetőségek fejlesztését, és ezeken keresztül a magyar–szerb kapcsolatok erősítését is szorgalmazza. Elmondta: az egyezmény hozzájárul a két ország közötti oktatási, tudományos és kulturális kapcsolatok fejlődéséhez, és javítja a magyar hallgatók kifelé irányuló, illetve a szerb hallgatók Magyarországra irányuló mobilitási szándékát. Az államtitkár hangsúlyozta az egyezmény nemzetpolitikai és nemzetiségpolitikai vonatkozásait is, kiemelve, hogy az egyezmény segíti a vajdasági magyar és a magyarországi szerb közösség tagjainak anyaországban való tanulását és foglalkoztatását is.
A Fidesz vezérszónoka, Zsigmond Barna Pál arról beszélt, mára egy kölcsönösen előnyös, szoros partneri kapcsolat alakult ki Szerbia és Magyarország között, és az erős jószomszédi viszony az egész régió európai integrációjának kapuja lehet, akkor is, ha ezt most nagy erők próbálják ellehetetleníteni. Hangsúlyozta: ha az EU hiteles akar maradni, akkor meg kell nyitnia az utat a nyugat-balkáni bővítés előtt. Addig viszont Magyarországon nekünk az a dolgunk, hogy Brüsszel politikai manőverezésétől függetlenül, kitartóan segítsük Szerbia európai integrációját – fogalmazott.
Steinmetz Ádám, a Jobbik vezérszónoka elmondta: a javaslat megszilárdítja a Szerbia és Magyarország közötti oktatási és tudományos kapcsolatokat, és megkönnyítheti a határon túli magyarok felsőoktatásban való részvételét, diplomaszerzését, a meglévő diploma elismerését, illetve magyarországi munkavállalásukat is.
Mesterházy Attila, az MSZP vezérszónoka a nemzetpolitika és a jószomszédi viszony szempontjából is kiemelkedő jelentőségűnek nevezte az egyezményt. Stratégiai hibának tartotta, hogy a Nyugat-Balkán ügye lekerült az EU asztaláról.
Az elnöklő Jakab István ezután a vitát lezárta.
