Ötvenhat nem lezárt múlt

A világ minden pontján megemlékeztek a magyar közösségek az 1956-os forradalom és szabadságharc eseményeiről. Több helyszínen már október 22-én megkezdődött az ünneplés.

Október 23-a Budapesten az ünnepnapokon hagyományos zászlófelvonással kezdődött a Kossuth téren. Mivel Áder János államfő tegnap még Japánban tartózkodott, ezért a sorrendben harmadik magyar közjogi méltóság, Kövér László házelnök adta meg az engedélyt a nemzeti lobogó felvonására. A Parlament főlépcsőjének két oldalán, az ’56-os forradalom jelképének számító lyukas zászlók (a felvételen) lengtek.

Ezúttal nem szerveztek a kormányfő jelenlétével szabadtéri rendezvényt. Ennek oka – mint erről Kovács Zoltán nemzetközi kommunikációért és kapcsolatokért felelős államtitkár tájékoztatott –, hogy az utolsó pillanatig nem lehetett biztosan tudni, szükség lesz-e rendkívüli Európai Tanács-ülésre a Brexit miatt, amelyen a magyar miniszterelnöknek is részt kellett volna vennie. Orbán Viktor emiatt tegnap este a Zeneakadémián tartott díszünnepségen mondott beszédet, erről azonban a korai lapzárta miatt nem volt lehetőségünk tájékoztatni.

Tegnap tartották a pártok is az ünnepi rendezvényeiket. A fényképek tanúsága szerint a szűk körben elhangzott ünnepi beszédek a tíz nappal ezelőtt megtartott önkormányzati választások eredményére utaló aktuálpolitikai üzenetekkel voltak teleszőve.

Budapesten, a Kossuth téren egész nap családi programokkal várták az ünneplőket, a 1956-os forradalomra emlékezve. Sor tolongott a Országház épülete előtt, ahol tíz órától nyílt napot tartottak, a látogatók többsége, az M1 tudósítása szerint, a Szent Koronát jött megtekinteni. A Rákoskeresztúri új köztemetőben, a 301-es parcellánál egész napos protokollmentes megemlékezést engedélyeztek. Itt tisztelgett az ’56-os hősök emléke előtt Patrubány Miklós, a Magyarok Világszövetségének az elnöke is. Este hét órakor a Millenárison megtartották a már hagyományos Szabadságkoncertet.

ÜNNEP A DIASZPÓRÁBAN

A korábbi évekhez hasonlóan a Miniszterelnökség Nemzetpolitikai Államtitkársága által működtetett Kőrösi Csoma Sándor Program és Petőfi Sándor Program ösztöndíjasai idén is aktívan részt vettek a tengeren túl és környező országokban élő magyar közösségek ünnepi megemlékezéseinek a megszervezésében.

Amint arról a kormany.hu tájékoztatott, több helyszínen már az elmúlt napokban megkezdődtek az ünnepségek. A kanadai Hamiltonban korabeli képek segítségével keltették életre a forradalom eseményeit, az amerikai Orlandoban pedig egy Daytona Beachen élő, '56-ban harcoló és akkor elmenekülő magyar hölgy személyes beszámolóján keresztül ismerhették meg a résztvevők a forradalom eseményeit. A dél-afrikai Johennesburgban ünnepi műsorral és koszorúzással emlékezett a magyarság, Sydney-ben pedig a Kőrösi Csoma Sándor Program ösztöndíjasai által készített műsor mellett megnyitották az idén elhunyt Csapó András újságíró, a helyi magyar újság szerkesztéséért 50 évig felelős szerkesztő állandó kiállítását, melyet nagy érdeklődés övezett.

Szili Katalin miniszterelnöki megbízott Olaszországban, Bolzanóban mondott ünnepi beszédet, amelyben kifejtette: az 1956-os magyar forradalom és szabadságharc szelleme azt üzeni, hogy a szolidáris nemzetekre épülő Európa építéséhez kell keresni a közös nevezőt. A volt házelnök kulcskérdésnek nevezte az európai létforma megőrzését, amely szerinte elsősorban keresztény. Felhívta a figyelmet a nemzetre mint identitásteremtő, szervező erőre és alapegységére, a családra, amely – mint hangsúlyozta – apából, anyából és gyermekből áll. „Ezeket a fogalmakat mára csak a konzervatív politika tűri meg, hiszen Európa ma bevándorlókat, gendert ért inkább kisebbség szón, nem azt a mintegy 60 millió embert, aki nemzeti kisebbségként él szülőföldjén“ – mondta.

Szili Katalin sajnálatosnak nevezte, hogy az Európai Unióban nem kapnak figyelmet az őshonos kisebbségek, amelyeknek szintén kollektív jogokra lenne szükségük.

MEGEMLÉKEZÉS DÍJÁTADÓVAL

Ünnepséggel és koszorúzással emlékeztek meg az 1956-os forradalomról a Magyar Írószövetség Bajza utcai székházánál szerdán, Budapesten.

„1956 nem lezárt múlt. 1956 velünk él, és velünk is fog élni mindaddig, amíg nem szolgáltatunk igazságot minden, a kommunista diktatúrák által megnyomorított magyarnak és nem magyarnak“ – fogalmazott az MTI tudósítása szerint Demeter Szilárd, a Petőfi Irodalmi Múzeum (PIM) főigazgatója.

Kiemelte: azok a kommunisták, akik 1956-ban idegen hatalmat hívtak a magyarokra, nemzedékek életéből raboltak pótolhatatlan évtizedeket, könnyű kézzel osztogattak súlyos ítéleteket, besúgásra kényszerítettek testvért és barátot, és érdekből fenntartották a diktatúrát, ma is köztünk járnak.

„A kommunista diktatúrák rettenetes öröksége mindaddig rombolni fog, amíg nem nézünk szembe vele csontig hatoló őszinteséggel“ – mondta Demeter Szilárd.

A megemlékezés után átadták az Arany János-díjat, amellyel 1996 óta minden évben a Magyar Írószövetség egy tagját tüntetik ki kiemelkedő munkásságáért. A díjat idén Szávai Géza erdélyi magyar írónak ítélték oda, akinek távollétében felesége, Szávai Ilona vette át az elismerést az Írószövetség székházában.

Szávai Géza súlyos, nagy könyvek szerzője, aki felismerte, hogy nemcsak írni kell, de olvasót is kell nevelni – hangsúlyozta Erős Kinga, a Magyar Írószövetség titkára. Hozzáfűzte: Szávai Géza Székely Jeruzsálem című kötete az elmúlt évtizedek egyik legkülönlegesebb regénye, amelyben Erdély 400 éves művelődés- és egyháztörténete éppúgy megjelenik, mint az író szülőföld- és közösségélménye.

A megemlékezésen koszorút helyeztek el az 1956-os forradalom és Gérecz Attila emléktáblájánál a PIM, a Magyar Írószövetség, a Magyar Művészeti Akadémia (MMA), a Magyar PEN Club és a Fiatal Írók Szövetségének (FISZ) képviselői is.

BUDAPEST FELSZABADULT?

Az ellenzéki pártok ünnepi szónokai a tíz nappal ezelőtti önkormányzati választás igézetében élnek, beszédeik ezért tele voltak aktuálpolitikai áthallásokkal. A kiválasztott helyszínek is beszédes üzenettel bírtak, az MSZP és a DK – különböző időpontban – Nagy Imrének a közelmúltban a Jászai Mari térre áthelyezett szobránál ünnepelt, a Párbeszéd Gönz Árpád néhai államfő szobránál, az LMP pedig a fiatal vértanú, Mansfeld Péter emlékművénél, az I. kerületben. A Jobbik a Pesti Srác emlékműnél koszorúzott. Az ellenzéki összefogáshoz nem tartozó Mi Hazánk a Corvin közben, az 1956-os harcok legendás helyszínén emlékezett meg.

Szabó Tímea, a Párbeszéd társelnöke arról beszélt, hogy október 13-án, az önkormányzati választáson felszabadították Budapestet és a nagyvárosokat az elnyomás alól. Szavai szerint  ez a győzelem nem mélyítheti tovább az árkokat, és nem követheti azt megosztottság.

„Karácsony Gergely vezetésével Budapest ezt az eszmeiséget fogja képviselni“ –  tette hozzá.

„Olyan országot akarunk, ahol mindenki otthon érzi magát, amelyik békés, szolidáris és zöld“ – mondta. 

Az LMP társelnöke is '56 „zöld üzenetét“ vélte fölfedezni.

„1956 üzenete a mai zöld küzdelemnek és a hatalomnak is szól“ – mondta Kendernay János, az LMP társelnöke szerdán, pártja október 23-ai megemlékezésén, a főváros I. kerületében lévő Mansfeld Péter-emlékműnél.

„Ma is vannak közöttünk forradalmárok, akik a jelenlegi gazdasági és társadalmi rendszer igazságtalanságaival és a kihalás veszélyével szemben emelik fel hangjukat. 2019 lázadói erőszakmentesen veszik fel a küzdelmet a mindent eluraló gazdasági-politikai hatalommal és elittel szemben – közölte. Ezek a fiatalok nemcsak a klímaváltozás miatt aggódva mennek az utcára; többet akarnak. Azt, hogy a klímaváltozás következményeit ne terheljék a szegényekre, a kiszolgáltatottakra és a nemzetekre“ – mondta.

Kunhalmi Ágnes, az MSZP választmányának elnöke szerint az 1956-os forradalom fontos üzenete, hogy egy nemzet sem tud elnyomásban élni, és a demokrácia, a sajtószabadság, egy nemzet méltósága, erkölcsi tartása soha nem magától értetődő, azért újra meg újra meg kell harcolni a köztársaság kikiáltásának 30. évfordulóján Budapesten.

Kunhalmi Ágnes az MTI tájékoztatása szerint újságíróknak nyilatkozva azt mondta, ahogy 1956 visszahozta az embereket a közéletbe, úgy október 13-án, az önkormányzati választáson is tömegek mozdultak meg – amint fogalmazott – az elnyomó, orbáni önkényuralmi rendszerrel szemben. Szerinte október 13-án sikerült megakadályozni azt, hogy nyílt diktatúrává váljon Orbán rendszere, és ez a nap megmutatta azt is, hogyan érjék el a negyedik köztársaság megalapítását. (Tegnap volt a sokak szerint tévesen harmadiknak nevezett magyar köztársaság kikiáltásának a harmincadik évfordulója is. – A szerző megj.)

Gyurcsány Ferenc ünnepi beszéde már ennek a mikéntjéről, azaz az ellenzéki összefogás „győzelmi receptjéről szólt“, szerinte létre kell hozni Orbán Viktor miniszterelnökkel szemben az úgynevezett hazafias ellenzéket.

„Ez a hazafias ellenzék természeténél fogva éppen olyan színes lesz, mint 1956. Lesznek benne baloldaliak, centristák, liberálisok, zöldek és jobboldaliak is“ – vázolta fel a vágyott jövőt.

A volt miniszterelnök szerint a hazafias ellenzéket az fogja össze, hogy Magyarország jövője az európai népek táborában van és hogy Magyarországot – mint mondta – újra jogállammá tegyék. Az MTI tudósításából az derül ki, hogy az Orbán- és Fidesz-gyűlöletet nem említette a felejthetetlen őszödi beszéd szónoka, mint összefogó erőt.

A CIVILIZÁCIÓ A TÉT?

Az ellenzéki összefogást elutasító Mi Hazánk Mozgalom elnöke, Toroczkai László beszédében azt a megállapítást tette, hogy a bolsevizmus napjainkban balliberalizmusként jelenik meg.

Kijelentette: az a sátáni erő, amelyet 1956-ban bolsevizmusnak neveztek, ma a balliberalizmus, ám a magyar olyan nemzet, amely azt is képes legyőzni.

A pártelnök úgy vélekedett, hogy a „sátáni erők célja '56 óta nem változott, vagyis az északi civilizáció térdre kényszerítése, a nemzetek megsemmisítése a célkitűzésük, és helyébe kevert fajú népességet állítanának. Sokkal könnyebb ugyanis olyan tömegeken uralkodni, amelyeknek nincs nemzettudatuk.

MEG NEM SZŰNŐ SZELLEMI HARC

A Fidesz közelményt adott ki az ünnep alkalmából, ebben a kormánypárt az '56-os forradalom és szabadságharc baloldali értelmezésével szállt vitába többek között. Az aktuálpolitikai áthallásoktól szintén nem mentes kommünikében azt írták, „1956 a szabadságszerető magyar nép lázadása volt az internacionalista baloldal diktatúrája ellen. 1956 arról szólt, hogy a magyar nép maga akart dönteni hazájáról. Békés, vér nélküli forradalomban emelte fel szavát, hogy Magyarország szabad, független és demokratikus ország legyen“.

„Ötvenhat hősei egy olyan szabad hazáért harcoltak és áldozták az életüket, amely szuverén, amelyet nem mások irányítanak, amely maga dönt sorsáról, a gazdaságáról, amelyet nem bábok vezetnek, amelynek senki nem diktálhatja, hogyan és kivel éljenek a magyarok, amelytől senki nem veheti el a kultúráját és a nemzeti szuverenitását“ – fogalmazott a kormánypárt.

Az este beszédet tartó Orbán Viktor miniszterelnök szerda reggel hivatalos Facebook-oldalán Wass Albert Üzenet haza című versével emlékezett meg az 1956-os forradalomról. A közösségi média felületein közölt posztokban a költemény utolsó két sorát emelte ki: „Mert elfut a víz és csak a kő marad, de a kő marad”. A verset Dörner György mondja el.

A költő és az előadó kiválasztásának is Karácsony Gergelyhez szóló világos politikai üzenete van. Budapest új főpolgármestere ugyanis – a meg nem szűnő kultúrharc jegyében – az Indexnek adott egyik első interjújában azzal kezdte, hogy lenácizta a jobboldal kedvenc íróját, Wass Albertet, és kijelentette, hogy Dörner György „valószínűleg“ nem fog új színházigazgatói megbízatást kapni.