Elődeink 1956-ban olyan példát mutattak, amely elhozta a következő évtizedekben Kelet-Európa felszabadulását, a vasfüggöny leomlását, a politikai, gazdasági és társadalmi rendszerváltozást és a Szovjetunió felbomlását. Szombaton erről is beszélt egyebek mellett Potápi Árpád János, a magyar miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkára a mosonmagyaróvári sortűz 63. évfordulóján tartott megemlékezésen.
Az 1956-os forradalom és a mosonmagyaróvári sortűz emlékeztessen arra, hogy a szabadság olyan törékeny dolog, amelyet bármikor elveszthetünk, ha nem vigyázunk rá – mondta a miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkára szombaton Mosonmagyaróváron az ott eldördült sortűz 63. évfordulóján tartott megemlékezésen. Potápi Árpád János annál a határőrlaktanyánál mondott beszédet, ahol a forradalom idején több mint százan vesztették életüket, amikor a katonai létesítményből fegyvertelen tüntetők közé lőttek. Kijelentette: azok, akik 1956. október 26-án békésen vonultak utcára, egy szabad világ eljövetelében hittek, amely leszámol a kommunizmussal, az elnyomással és az országra boruló évtizedes sötétséggel. Békések voltak, de tettre készek, mert nem akartak többé félni, némán megalkudni – fogalmazott.
Potápi Árpád János: A szabadság olyan törékeny dolog, amelyet bármikor elveszthetünk, ha nem vigyázunk rá (Fotó: MTI)
Hozzátette: a kommunista rezsim helyi képviselői azt adták válaszul, amelyhez a legjobban értettek: gyáván, erőszakkal mészárolták le az embereket, a felszabadult ünneplés helyére, percek alatt halálhörgés és félelem költözött. Máig nem tudjuk az áldozatok pontos számát, de száznál is többen vesztették életüket a vérengzésben – mondta.
Az államtitkár részvétét fejezte ki az elhunytak hozzátartozóinak és tiszteletét a túlélőknek. Úgy fogalmazott, hogy nemcsak Mosonmagyaróvár, hanem az egész magyar nemzet is mindörökké büszke rájuk.
Bár a forradalmat leverték, de a lángja később sem hunyt ki, mert sem az 1968-as prágai tavasz, sem az 1989-es közép-európai rendszerváltozás nem történt volna meg 1956 hősies forradalma nélkül – mondta, majd hozzáfűzte: elődeink olyan példát mutattak, amely elhozta a következő évtizedekben Kelet-Európa felszabadulását, a vasfüggöny leomlását, a politikai, gazdasági és társadalmi rendszerváltozást, s a Szovjetunió felbomlását.
Soha nem felejthetjük el a több ezer névtelen hősnek és a név szerint ismerteknek, amit tettek. Emlékeznünk és emlékeztetnünk kell a jelen és a jövő nemzedékét arra, hogy eleink a jövőjüket, az életüket adták hazánk szabadságáért – jegyezte meg. Kiemelte ugyanakkor, hogy meg kell emlékezni a mosonmagyaróvári mellett a budapesti, a tatabányai, a nagykanizsai, a salgótarjáni, a kalocsai és a tiszakécskei sortüzek áldozatairól is, a több száz kivégzettről, a több ezer bebörtönözöttről és arra a több mint kétszázezer magyarról is, akiknek el kellett hagyniuk a hazájukat.
Soha többé nem engedhetjük meg, hogy hitünk és országunk veszélybe kerüljön – zárta emlékező beszédét Potápi.
A program végén a résztvevők elhelyezték az emlékezés koszorúit a Gyásztéren álló Golgota-szobornál.
A mosonmagyaróvári képviselő-testület október 26-át 1999-ben nyilvánította városi gyásznappá.
