A Kiközösítő becenevet érdemelte ki az erdélyi Magyar Polgári Párt (MPP) elnöke, Mezei János, aki nagy tisztogatásba fogott: előbb lemondatta elnöki tisztségéből az MPP parlamenti képviselőjét, Bíró Zsoltot, majd megvonta a bizalmat a párt legsikeresebb polgármesterétől, a székelyudvarhelyi Gálfi Árpádtól. A párton belüli harc nem csitult, folytatódtak a személyeskedésbe torkolló viták és a sorozatos kizárások. Mindezek szervezkedésre ösztönözték a párt belső ellenzékét és kizárt politikusokat, akik múlt kedden Sepsiszentgyörgyön bejelentették, hogy létrehozták az Erdélyi Polgári Mozgalmat (EPM).
A kezdeményezők úgy nyilatkoztak, hogy az EPM célja, hogy helyreállítsa a törvényességet a párton belül, ugyanakkor leszögezték a mozgalom színeiben nem kívánnak indulni a választásokon és nem is akarnak párttá alakulni. Azt is hangsúlyozták, hogy a mozgalom nyitott minden politikai párt, civil szervezet és egyház tagsága számára.
Csáki Attila, az MPP háromszéki elnöke szerint az Erdélyi Polgári Mozgalommal az MPP belső ellenzékét kovácsolja egybe és a párt kongresszusán szeretnének többséget kialakítani, amely jó útra terelné és megmentené a Mezei János országos pártelnök által generált belső viták, kizárások és szabálytalanságok által megtépázott pártot. Kulcsár Terza József háromszéki parlamenti képviselő kijelentette: mozgalmuk nem a sértődöttek klubja, hanem azokat tömöríti, akik rendet akarnak tenni a párton belül.
Csáki Attila azt is sietett pontosítani, hogy a mozgalom nem ellenzi az MPP és az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) közötti együttműködést.
A Kiközösítő azonnal reagált az EPM létrejöttére: „Végre színt vallottak azok az emberek, akik az elmúlt időszakban a Magyar Polgári Párt bomlasztására tettek kísérleteket” – mondta Mezei János
Mezei János azzal vádolta meg az EPM tagjait, hogy noha azt állítják: támogatják az erdélyi magyar politikai jobboldal összefogását tulajdonképpen ellenlábasai ennek a törekvésnek. „Egy éve, elnökké választásom óta azon dolgozunk, hogy a Magyar Polgári Pártot visszatereljük arra az útra, amelyet megalakulásakor jelöltünk ki. Az elmúlt hónapokban az erdélyi nemzeti oldal összefogásáért tettünk lépéseket – az Erdélyi Magyar Néppárttal való egyesülés megvalósításának lehetőségeiről, módszertanáról zajlanak az egyeztetések szervezeteink vezetőségei között” – mondta Mezei János. Megismételte: a Magyar Polgári Párt a továbbiakban is az erdélyi nemzeti oldal „összezárását” tartja a járható útnak. Ezt a törekvést jövő év január 18-án a párt kongresszusa elé terjeszti mind az MPP, mind pedig az EMNP. Az ügyben a két párt legfelsőbb döntéshozó szervei hoznak végleges határozatot.
Első lépésként politikai koalícióban, végső célként fúzióban gondolkodik az EMNP és a Magyar Polgári Párt.
„Közösen indultunk, majd kicsit elváltak útjaink” – ismerte be Mezei János, aki hangsúlyozta, hogy mindkét alakulat tagjai ugyanazokat az elveket vallják, követik. „Az esetek 99 százalékában szinte pontosan illeszkedik egymásba a két szervezet” – fogalmazott Csomortányi István EMNP-elnök is.
Mezei János kiemelte, hogy az MPP nyitott kapukat hagyott valamennyi erdélyi érdekvédelmi szervezet felé, hiszen a végcél az egységes magyar képviselet és egy nemzeti minimumban való egyetértés. „Azt a luxust nem engedhetjük meg magunknak, hogy kapukat zárjunk be és elzárkózzunk az együttműködéstől” – fogalmazott, ami csak becenevét tekintve furcsa.
