Magyarország nem a politikai vádaskodásban, a leckéztetésben, hanem a szolidaritásban, a valódi cselekvésben és a segítségnyújtásban hisz és elutasítja a kettős mércét – mondta Varga Judit magyar igazságügyi miniszter szerdán az Európai Tanács Általános Ügyek Tanácsának videokonferenciáját követően.
A megbeszélés fő témája a nemzeti és uniós fellépés volt a koronavírus-járvánnyal és annak következményeivel szemben. A tanácskozás elején az Európai Bizottság alelnöke, Vera Jourová megerősítette, hogy a testület dolgozik egy valamennyi tagállamra kiterjedő elemzésen, amely azt vizsgálja, hogy milyen rendkívüli intézkedéseket vezettek be. A bizottság alelnöke még általánosságban sem utalt arra, hogy bármely tagállam intézkedései aggodalomra adnának okot.
Varga Judit kiemelte: Magyarország álláspontja szerint a vádaskodás helyett a tényekre kell alapozni a vitát, ezért a bizottság számára megküldte a saját elemzését. Készítettek egy minden tagállamra kiterjedő táblázatot, amelyben a rendkívüli intézkedések alkotmányos kereteit, részleteit hasonlították össze.
Hangsúlyozta: ha már jogállamiságról van szó, nagyon fontos, hogy ezt a vitát jogi, ténybeli alapokra tereljék, hiszen elég sok politikustól hangzottak el megengedhetetlen állítások. Még a bizottság sem jött elő a saját elemzésével, de már megelőlegezve az eredményt, egyesek „hangos politikai vádaskodásba kezdtek". Különösen méltatlan volt, hogy a német szociáldemokrata Michael Roth megengedhetetlen hangnemben beszélt a német sajtóban korábban.
A miniszter elmondta: főleg a válság idején „az EU szolidaritásában hiszünk" az európai határokon belül és kívül is. Ezért Magyarország is erőfeszítéseket tett, és nemcsak uniós szomszédainak, hanem a csatlakozásra váró nyugat-balkáni országoknak is lehetőségeihez mérten vitt védőeszközöket.
A XXI. Század Intézet ugyanerről a témáról készített elemzést, amelyben megállapítja: Nem igaz, hogy a magyar koronavírus-törvény határozatlan időre ad korlátlan felhatalmazást a kormánynak, s az sem, hogy a magyar rendelkezések nem illeszkednek az európai gyakorlatba.
A szerdán az MTI-hez eljuttatott közleményükben azt írják: az elmúlt hetekben a magyar ellenzék „aknamunkájának" köszönhetően összehangolt politikai támadás érte Magyarországot a koronavírus-törvény miatt, és sok álhír jelent meg a magyar rendkívüli jogrenddel és a kormány mozgásterével kapcsolatosan. Ennek a nemzetközi támadássorozatnak volt a része az is, hogy az Európai Parlament olyan, csúsztatásokkal teli állásfoglalást szavazott meg, amelyben többek között azt állítják, hogy az európai értékekkel összeegyeztethetetlen a kormány felhatalmazása, és hogy meggyengítették az Országgyűlés rendkívüli felügyeleti hatáskörét.
Jelzik, az alaptörvény és a koronavírus-törvény szövege is korlátozásokat tartalmaz a kormány számára, így például az Alkotmánybíróságnak és az Országgyűlésnek is számos lehetősége van a kontrollra, az Országgyűlés – bármelyik képviselői csoport javaslatára – bármikor dönthet úgy, hogy visszaveszi a kormányzattól a többletjogokat. A különleges jogrend továbbá kizárólag a járvány elleni védekezéssel kapcsolatos döntésekre vonatkozik, nem ad lehetőséget a kormánynak arra, hogy a hatalmi ágak megosztását megsértse, feloszlassa vagy megszüntesse a parlament működését, valamint nem avatkozhat be az igazságszolgáltatás működésébe sem. Hozzáteszik: a járvány végével a különleges jogrendnek is vége lesz, a törvényben viszont azért nem szabtak határidőt, mert jelenleg senki nem tudja megmondani, hogy ez mikor jön el.
Nem igaz tehát, hogy a koronavírus-törvény határozatlan időre adna korlátlan felhatalmazást a kormánynak, mivel az Országgyűlés a megszokott rendben ülésezik, és bármikor visszavonhatja a felhatalmazását a kormánytól. Az sem igaz, hogy a magyar rendelkezések ne illeszkednének az európai gyakorlatba, ugyanis a törvény nem ad olyan többletjogokat a kormánynak, amelyek meghaladnák az egyes uniós országokban tapasztalható gyakorlatot.
Mint írják, a kormány mozgástere nem példa nélküli az uniós tagállamok között, a legtöbb európai országban bevett gyakorlat, hogy ilyen rendkívüli helyzetben a végrehajtó hatalom rendeletekkel kormányozhat.
Nyugat-Európában így van ez a briteknél is, és Franciaországban is a kormány hirdetheti ki rendeletben a szükségállapotot. A francia elnök ráadásul még normál, nem rendkívüli jogrendben is nagyobb mozgástérrel rendelkezik, mint rendkívüli helyzetben a magyar kormányfő.
Németországban is kiterjesztették a kormány jogköreit, és a luxemburgi szabályozás is hasonló a magyarhoz, ahol a kormány a nagyhercegen keresztül lényegében a törvényhozás jóváhagyása nélkül hozhat intézkedéseket. Belgiumban a válságkezelő kormány döntéseit azonnal alkalmazzák, anélkül, hogy a parlamenti törvényhozási lépéseket végig kellene járni. Finnországban az egészségügyi miniszter normál jogrendben is közvetlenül irányíthat például egészségügyi intézményeket, gyógyszergyárakat, a lett kormány pedig szükség esetén többször is meghosszabbíthatja a rendkívüli helyzetet, és többek között joga van korlátozni az állami közigazgatási és önkormányzati intézmények, a természetes és jogi személyek jogait és szabadságait. Észtországban a veszélyhelyzet megszüntetéséig egy válságkezelő bizottság működik, amely széles jogkörrel rendelkezik a munkakötelezettség, a készletek kisajátítása, a vagyontárgyak igénybevétele, a mozgásszabadság korlátozása, a gyülekezés korlátozása és az adminisztratív kényszerítő eszközök területén.
Hangsúlyozták, hogy a Magyarországot „sokszor kritizáló" Vera Jourova, az Európai Bizottság alelnöke szerint „Magyarország eddig nem fogadott el olyan jogszabályt, amely ellenkezne az európai uniós jogrenddel". Ennek ellenére az elmúlt hetek támadássorozatai tovább folytatódnak.
Kovács Zoltán államtitkár szerdán a BBC-nek adott interjújában rámutatott, hogy politikai lincselés folyik Magyarország ellen; a magyar kormány az elmúlt tíz évben folyamatosan bírálatok kereszttüzében állt, többek között a nyugat-európai sajtó, illetve az Európai Parlament baloldali és liberális frakciói részéről. Megjegyezte, hogy a járvány során eddig sikerült elkerülni azokat a problémákat Magyarországon, melyeket az Egyesült Királyságban, Olaszországban és Spanyolországban nem, ezen államok kormányai ugyanis nem tudtak határozott intézkedéseket hozni, amikor szükség lett volna rá.
