A koronavírus-járvány elleni védekezés első szakaszában felkészítették Magyarországot a legrosszabb forgatókönyv esetére is. Az ezután kezdődő második szakaszban fokozatosan, szigorú menetrend mellett újraindítható az élet Magyarországon – fejtette ki Orbán Viktor miniszterelnök a Kossuth rádióban. Hangsúlyozta: ennek az a feltétele, hogy az újraindítás időszakában is meg tudják védeni a leginkább veszélyeztetett időseket, a krónikus betegeket és a nagyvárosokban élőket. Rájuk vonatkozóan speciális szabályokat kell kigondolni a hét végéig, ezek kialakítása „gőzerővelˮ zajlik.
A miniszterelnök elmondta, hogy figyelik Ausztria menetrendjét, ott nyitnak az üzletek, iskolák, múzeumok. Úgy értékelt: „Egy kicsit talán gyorsabban is haladnak, mint ahogy az az én életösztönöm szerint Magyarországon helyénvaló lenne.ˮ Fegyelmezett, nyugodt „nyomkövetéstˮ javasolt, „ne haladjunk olyan gyorsan, mint az osztrákok, de nagyon ne is maradjunk leˮ.
A nagyvárosokra várható szabályokról közölte: összességében bevált a polgármestereknek adott többletszigorítási lehetőség, ezért most minden hétvégére rendeletet ad ki a kormány, hogy ilyen jogokkal ruházza fel a településvezetőket. Május 4. után azonban alapvetően általános szabályokkal kell operálni, de ha egy polgármesternek „speciálisˮ a települése, alkothat majd saját szabályokat.
A kórházi ágyak felszabadítására rátérve Orbán Viktor hangsúlyozta: a kormánynak meg kell teremtenie annak a lehetőségét, hogy egyetlen beteg életéről se kelljen lemondani. Ha esetleg az élet újraindításakor a vírus elszabadul, akkor hirtelen kellene előállítani több tízezer kórházi ágyat és több ezer lélegeztetőgépet, ez pedig lehetetlen. Ezért a felelősségteljes magatartásnak azt tartja, ha kiépítik azt a kórházi kapacitást, amelyre a legrosszabb esetben szükség lehet. Kijelentette: egyetlen magyar sincs egyedül, „nem mondunk le egyetlen beteg emberről sem, mindenkiért harcolni fogunkˮ.
Az előző napi EU-csúcstalálkozóval kapcsolatban megjegyezte: Magyarország eddig egyetlen plusz forintot sem kapott a járvány elleni védekezésre az EU-tól. A találkozón arról sikerült megállapodni, hogy a következő hétéves költségvetési periódusban elkölthető pénzekből nagyobb összegeket előrehoznak, hogy azokat idén és jövőre tudják elkölteni, a pénzfelhasználás pedig rugalmasabb lesz. Abban is megegyeztek, hogy a korábbi tervekhez képest jóval nagyobb büdzsét kell létrehozni, minden tagállam többet fog befizetni. Arról viszont nem sikerült megállapodni, hogy a járvány gazdasági következményei miatt mozgósítandó pénz EU-s garanciájú hitel legyen, vagy „ajándékˮ.
A járvány elleni védekezésről szóló magyar törvényt ért támadásokról kifejtette: a nemzetállami fővárosokból – például Berlinből – érkező támadások különösebben nem érdeklik. „Pont annyi jelentősége van, mint annak, hogy mi mit gondolunk Berlinről Budapesten. A különbség az, hogy mi udvariasak vagyunk, és nem mindig mondunk el mindent, amit gondolunkˮ – jegyezte meg. Brüsszel azonban egy másik eset: „Brüsszelt a bürokraták szállták meg, ott az észszerűség tere korlátozottabbˮ – fogalmazott, hozzátéve: „itt mindig Soros György kezét kell látni a dolgokban.ˮ
Ezzel kapcsolatban a hét legfontosabb hírének nevezte Soros György írását a járvány gazdasági következményeinek kezeléséről. Ezt a 2-es számú „Soros-tervˮ-nek nevezte. Soros szerint arra van szükség – idézte –, hogy az EU nagy kölcsönöket vegyen fel, amelyek alapösszegét nem is kellene visszafizetni, viszont lejárat nélküli kamatot kellene fizetni utánuk, „amíg élünk, addig fizetünkˮ.
A kormányfő ezt a pénzügyi javaslatot legalább olyan veszélyesnek nevezte, mint amilyen a migránsbetelepítési terv volt.
