Nincs a világnak egy nemzete sem, amely kibírt volna ilyen száz évet, de mi nemcsak kibírtuk, hanem ismét győzelemre is állunk – jelentette ki Orbán Viktor, Magyarország miniszterelnök szombaton Sátoraljaújhelyen, a trianoni békediktátum aláírásának 100. évfordulója alkalmából megtartott megemlékezésen, amelyen felavatták a Centenáriumi Turulszobrot, Matl Péter szobrászművész alkotását.
Orbán Viktor beszédében hangsúlyozta, csak az államnak van határa, a nemzetnek nincs (Fotó: MTI/Czeglédi Zsolt)
A miniszterelnök beszédében kiemelte: a száz év magány korszaka véget ért, ismét vannak szövetségeseink, jó szomszédaink, akikkel együtt készülhetünk a jövőre. Hangsúlyozta, hogy a következő évtized nem a fogyatkozásról és a veszteségekről, hanem a gyarapodásról és az országépítésről szól majd. A mi nemzedékünk az, amely megfordíthatja Magyarország sorsát, beteljesítheti küldetését, és a győzelem kapujáig viheti az országot, a döntő ütközetet azonban az utánunk következő nemzedéknek kell megvívnia, a végső lépéseket nekik kell megtenniük – vélekedett, majd hozzátette: nem lesz könnyű, de megéri majd, „nagy idők várnak rátok".
Orbán Viktor a megemlékezés helyszínére utalva kifejtette: ismerjük a stációkat, a sátoraljaújhelyi magyar kálvária fájdalmas stációit, mégis újra járjuk a keresztutat, vigaszt, reményt és biztatást akarunk. Ezt csak a keresztút végén kaphatjuk meg, csak így és itt emelkedhetünk a fájdalmak fölé, oda kell eljutni, ahol minden megvilágosodik és értelmet nyer, ahonnan megláthatjuk a jövőt – mutatott rá, majd hozzátette: ha nem a szemünkkel nézünk, hanem a szívünkkel, messzebbre is elláthatunk, az idők kezdetéig.
Felidézte: mi, magyarok nem tűntünk el, nem vesztünk oda, hanem különálló minőségünket megőrizve hazát alapítottunk itt, megnyitottuk szívünket a kereszténység előtt, Isten igéjét meghallottuk és megfogadtuk, államszervezésünk alapjává tettük. Úgy fogalmazott: a nyugati birodalmak rohamait kivédtük, a keleti pogányok pusztító csapásait kihevertük; kiharcoltuk, magunkhoz igazítottuk és megtartottuk helyünket Európában. 400 éven át erős és független állam volt a magyar, utána 300 éven át küzdöttünk az Oszmán Birodalom ellen, majd elbukott felkelésekkel és szabadságharcokkal súlyosbított 200 év után egy nagy európai birodalom társnemzeteként léptünk be a 20. század kapuján – emlékeztetett, majd hozzáfűzte: bár évszázadok alatt sok magyar esett el a csatatereken, bebizonyosodott, hogy a magyar nemzet mindig újra feláll. Leszögezte: a magyarok kálváriáján az asszonyoknak külön hely jár, mert mindig ők pótolták a vérveszteségeket, nekik köszönhető, hogy „a túlélés és az országépítés művészete a génjeinkben van", hogy „mi vagyunk a túlélés európai bajnokai".
A Centenáriumi Turulszobor, Matl Péter szobrászművész alkotása Sátoraljaújhelyen (Fotó: MTI/Czeglédi Zsolt)
Orbán Viktor hangsúlyozta: nem lettünk német tartomány, török vilajet vagy szovjet tagköztársaság. Mi, magyarok nagy kultúraépítő és államszervező nemzet vagyunk – tette hozzá. Arról is beszélt, hogy később azonban Magyarországot a budapesti összeesküvések hátba döfték, az országot ellenségeink, a kormányt a bolsevikok kezére adták, majd a „Nyugat megerőszakolta Közép-Európa ezeréves határait" és „védhetetlen határok közé szorított, természeti kincseinktől megfosztott, erőforrásainktól elrekesztett, országunkból siralomházat csinált". Erkölcsi aggályok nélkül rajzolta át Közép-Európát, és ezt nem fogjuk elfelejteni nekik soha – jelentette ki Magyarország miniszterelnöke, aki hozzátette, azt hittük, ennél nincs lejjebb, a második világháború után azonban „szívfájdalom nélkül dobtak oda bennünket a kommunistáknak", ahogy a többi közép-európai országot is. Legyen ez örök tanulság a közép-európai népeknek! – szögezte le.
A miniszterelnök kifejtette: „sokan jelentkeztek már, hogy szívesen elföldelnék Magyarországot", összekapaszkodtak, hogy eltüntessenek minket, de mi talpon maradtunk és kibírtuk. Ma már nincs Csehszlovákia, Jugoszlávia, Szovjetunió, nincs brit és francia birodalom, és „mi még ott leszünk azok temetésén, akik bennünket akartak sírba tenni" – hangoztatta, majd hozzátette: mi, magyarok „megmaradunk, mert itthon vagyunk, itthon vagyunk, és ezért megmaradunk".
A miniszterelnök kiemelte: a magyarság az emberi szív módjára hol összehúzódik, hol kitágul, de 1100 éve ott él, ahol a nagy államalapítóink kijelölték a helyét, és méltósággal őrzi a Kárpát-medencét. Egy olyan nép önbizalmával és tartásával kell élnünk, amely tudja, hogy többet adott a világnak, mint amit kapott tőle – vélekedett, hozzáfűzve: ez a teljesítmény feljogosít a történelmünk folytatására, és „voltak már rosszabb határaink is, mégis itt vagyunk".
Közölte: a nemzeti mivoltára büszke Szlovákiával, Szerbiával, Horvátországgal és Szlovéniával örömmel építjük a közös jövőt, a történelem megadta az esélyt, hogy a közép-európai népek új korszakot nyissanak, együtt emelkedjenek fel. Az elmúlt tíz évben bebizonyosodott, hogy ha a magyar nemzetrészek életereje összeadódik, az a szomszédainknak is jó – mondta, majd megjegyezte: „csak az államnak van határa, a nemzetnek nincs", és akik ezt még nem értették meg, sietniük kell, mert fogytán van az idejük.
Orbán Viktor kitért arra is: látjuk szomszédainkban, ami elválaszt, de azt is, ami összeköt, és a velünk élő népekkel akarjuk naggyá tenni a Kárpát-medencét. Hangsúlyozta: száz éve nem voltunk ilyen erősek, mint most, politikai, szellemi, gazdasági és kulturális erőnk napról napra nő, megindult a magyarok visszavándorlása, a béke és a biztonság szigete vagyunk, ám az erő felelősséggel jár, ezzel tisztában vagyunk.
A kormányfő háláját fejezte ki az elszakított nemzeti közösségek helytállásáért, hűségükért a nemzethez és szülőföldjükhöz. „Magyarország mindenekelőtt, a Jóisten mindannyiunk fölött, hajrá, Magyarország, hajrá, magyarok!" – zárta szavait Orbán Viktor.
A megemlékezésen a miniszterelnök és a vendégek egy kanyargós erdei úton végigvonultak, és a 14 stációnál, amelyek elcsatolt városokat jelképeznek, színészek szavaltak.
