Kábelháború a víz alatt

A svéd hatóságok feltartóztattak és lefoglaltak egy külföldi hajót, amelyet a Balti-tenger mélyén húzódó egyik optikai kábel szándékos megrongálásával gyanúsítanak. Hasonló akciók korábban is történtek a térségben, ahol az érintett államok szabotázsról beszélnek. Több ország figyelőszolgálatot vezetett be, a NATO pedig Balti Őrszem néven missziót indít a tenger alatti infrastruktúra védelmében.

Szabotázs gyanújával előzetes vizsgálatot indított a svéd ügyészség a Lettország és Svédország között a Balti-tenger alján elhelyezett optikai kábel vasárnapi megrongálása miatt. A történteket szabotázsként kezelik, az elkövetéssel gyanúsított – máltai bejegyzésű, Vezhen nevű – hajót ezért feltartóztatták és lefoglalták. A Vezhen néhány nappal korábban indult útra az oroszországi Uszty-Luga kikötőjéből. A vasárnapi incidens idején a svédországi Gotland szigete és Lettország között tartózkodott.

Evika Siliņa lett kormányfő aznap arról számolt be, hogy „nagy valószínűséggel külső behatásra” rongálódott meg az optikai vezeték, amely a hazájához tartozó Ventspils települést köti össze Gotlanddal. Az incidens után a lett haditengerészet járőrt küldött a kár okozásával gyanúsított hajó átvizsgálására. A svédek szintén bekapcsolódtak a NATO-val egyeztetett műveletbe.

A térségben az utóbbi időben megszaporodtak az ehhez hasonló incidensek. Különösen azóta, hogy a semlegességét feladó Finnország (2023-ban) és Svédország (2024-ben) – az Ukrajna elleni orosz agresszió hatására – belépett a NATO-ba. Előzőleg (2022-ben) felrobbantották az orosz földgázt Németországba szállító Északi Áramlat vezetékeket a Balti-tenger mélyén. Moszkva nyugati hatalmakat sejt a támadás mögött, amelybe Ukrajnát is belekeverték.

A csőrendszer megrongálása, s használatának blokkolása, majd a finn és a svéd NATO-csatlakozás után egyéb vezetékek kerültek sorra. A károsultak, továbbá a NATO és az EU is Oroszországot gyanúsítják károkozással.

ÁRNYÉKFLOTTÁRA MUTOGATNAK

Tavaly novemberben Kína is gyanúba keveredett. Akkor két, tenger alatti internetkábel is elszakadt: az egyiken (a C-Lion1 nevű vezetéken) a Finnország és Németország, a másikon (a BCS East-West Interlinken) pedig a Litvánia és Svédország közötti adatokat továbbítják. Az érintett országok vezetői szerint aligha képzelhető el, hogy balszerencse okozta a két kábel elszakadását egy nap eltéréssel. Szándékos rongálát feltételeznek. Mások úgy vélik, a szakadást egy véletlen baleset okozhatta, ami úgy következett be, hogy egy kínai hajó mintegy 150 kilométeren keresztül „vontatta” a horgonyát a térségben.

Egy hónappal később (2024 karácsonyán) az Eagle S tartályhajó horgonya is lemerülhetett a Balti-tenger fenekére, ahol száz kilométert „vándorolt”, s közben kárt tett a 150 kilométer hosszú Estlink 2 finn–észt villamosvezetéken (zavart okozva Észtország áramellátásban) és négy másik távközlési kábelen. (Az EstLink 2 helyreállítása augusztusig is eltarthat.) Másnap a finn hatóságok szabotázs gyanúja miatt feltartóztatták a Cook-szigetek zászlaja alatt közlekedő hajót, amelyről az EU-ban úgy tudják, hogy Oroszország árnyékflottájához tartozik. (Ez a flotta az Ukrajna elleni háborúja miatt Oroszországgal szemben bevezetett nemzetközi szankciókat kijátszva orosz nyersanyagokat, főként kőolajat szállít a vásárlóknak, gyakran külföldiekből álló legénységgel.) A finnek arról is beszámoltak, hogy a lefoglalt tanker (indiai és grúz polgárokból álló) személyzete további tenger alatti vezetékek és csövek megrongálására készült.

TÖBBEN IS FIGYELNEK

Olaf Scholz német kancellár szerint a „karácsonyi eset”, a korábbi incidensekkel együtt, egy hibrid háborús stratégia része, amely fenyegetést jelent az európai országokra. A történtekre reagálva London január 6-án bejelentette, hogy a Közös Expedíciós Haderő (JEF) észak-európai katonai szövetség aktiválta a tengerfelszín alatti vezetékrendszereket fenyegető veszélyek azonosítására szolgáló nyomkövető rendszerét és az orosz árnyékflotta mozgásának megfigyelését. A JEF-tagországok (Dánia, Észtország, Finnország, Hollandia, Izland, Lettország, Litvánia, Nagy-Britannia, Norvégia és Svédország) 22 térséget tartanak szemmel a szervezet londoni műveleti központjából. A megfigyelés nemcsak a Balti-tengerre terjed ki, hanem az Északi-tengerre, a Dániát Svédországtól elválasztó Kattegat tengerszorosra és La Manche-csatornára is.

A NATO január közepén bejelentette: hadihajók, drónok és repülők bevetésével Balti Őrszem néven missziót indít a tenger alatti infrastruktúra – köztük a kulcsfontosságú kommunikációs kábelek és energiavezetékek – védelme érdekében. A szervezet főtitkára ugyanakkor arra figyelmeztetett, hogy megszaporodtak a NATO-tagok elleni szabotázsakciók, kibertámadások és destabilizáló kampányok. Mark Rutte szerint ennek részét képezhette a Balti-tenger alatti vezetékek megrongálása is. A NATO azt üzente, nem nyugszik ebbe bele és igyekszik visszavágni.