Merz visszaállítaná a határőrizetet

Az állandó határőrizet visszaállítását és a migrációs politika szigorítását szeretné elérni a konzervatív CDU/CSU pártszövetség kancellárjelöltje. Friedrich Merz, aki ezügyben a szövetségi parlamenthez fordul, s mielőbbi döntést vár. Kezdeményezését néhány párt már támogatásáról biztosította, mások ellenzik, mert attól tartanak, hogy az állandó határellenőrzés felfordulást okozna az EU-ban.

A német ellenzéki konzervatív uniópártok (CDU/CSU) kancellárjelöltje törvényjavaslatot akar beterjeszteni az állandó határellenőrzés visszaállításáról, valamint egy-egy indítványt az illegális migráció megfékezéséről és a belső biztonság megerősítéséről. Friedrich Merz abban bízik, hogy a Bundestag (a szövetségi parlament alsóháza) politikai erői megszavazzák törvényjavaslatát, s nem szorul rá a szélsőjobboldali Alternatíva Németországnak (AfD) támogatására. (Az AfD, a konzervatív-liberális FDP és a radikális baloldali BSW máris jelezte: a parlamentben támogatják Merz kezdeményezését.)

Németországban az utóbbi időben több erőszakos, sőt halálos kimenetelű támadás is történt, amelyek egy részét illegálisan érkezett bevándorlók okozták. A lakosság és a pártok egy része szigorúbb hatósági fellépést követel az országban törvénytelenül tartózkodókkal szemben, miközben a határok ellenőrzésének megszigorítását is sürgetik. Erre reagálva Merz azt javasolta, hogy toloncoljanak ki negyvenezer menedékkérőt.

Bírálói úgy vélik, ezzel aligha oldódna meg a probléma. A külügyminiszter szerint az állandó határellenőrzésre vonatkozó javaslat elfogadása is gondot okozna, sőt akár az EU összeomlásához vezethetne. Annalena Baerbock közölte: Merz kezdeményezése EU-ellenes és kivitelezhetetlen. Ha ugyanis újra bevezetnék a folyamatos határellenőrzést, lehetetlenné válna a schengeni övezeten belüli szabad mozgás, ami a legfontosabb uniós alapértékek közé tartozik.

A parlamenti pártok közül a szélsőjobb AfD már régen szigorította volna a bevándorláspolitikát, merthogy a leghatározottabban ellenzi az idegenek ellenőrizetlen beáramlását az országba. Támogatja ugyanakkor az államhatár lezárását és az illegális migránsok hazaküldésének felgyorsítását. A február 23-án esedékes előre hozott Bundestag-választás előtt (részben ezért is) egyre növekszik a népszerűsége. A közvélemény-kutatásokban már jó ideje a második helyen áll a CDU/CSU szövetség mögött.

A párt a hét végén Halleban tartotta kampánynyitó rendezvényét. Alice Weidel, az AfD társelnöke, kancellárjelöltje ebből az alkalomból keményen bírálta a jelenlegi migrációs politikát. Beszélt arról is, hogy a választók CDU/CSU-AfD koalíciót akarnak a választás után.

Merz azonban már korábban közölte: a CDU/CSU győzelme esetén nem kíván koalícióra lépni az AfD-vel, amely elutasítja Németország uniós tagságát, sőt a pártok közül egyedüliként ki is léptetné az országot az EU-ból. A felmérések arra utalnak, hogy a februári választáson a CDU/CSU esélyes az első hely megszerzésére. A pártszövetség támogatottsága jelenleg 31 százalékos, az AfD ettől 9-10 százalékkal marad el. A jelenlegi koalíciós pártok, vagyis a szociáldemokraták (SPD) és a Zöldek támogatottsága 13-15 százalékon áll.

Tekintettel arra, hogy az AfD népszerűsége folyamatosan növekszik, nagy meglepetéssel is zárulhat a voksolás. Akár egy olyan fordulattal, mint amilyen tavaly szeptemberben Ausztriában történt, ahol a szélsőjobboldali Osztrák Szabadságpárt (FPÖ) magabiztosan nyert a parlamenti választáson.

A felmérésekből az is kiderült, hogy a németek kétharmada kormányváltást akar, 38 százalékuk pedig arra számít, hogy a Bundestag-választás kulcsfontosságú lesz, mert eldönti az ország jövőjét. Sokan abban bíznak, hogy a remélt változás saját helyzetüket is javítja. Fontosnak tartják ugyanakkor, hogy az új kormány pártjai ne civakodjanak annyit, mint az Olaf Scholz kancellár vezette kabinet politikai erői. A megkérdezettek csaknem 83 százaléka szerint ez alapfeltétele annak, hogy Németország megbirkózzon az előtte álló megannyi kihívással.

A parlamenti pártok közül a szélsőjobb AfD már régen szigorította volna a bevándorláspolitikát, merthogy a leghatározottabban ellenzi az idegenek ellenőrizetlen beáramlását az országba. Támogatja ugyanakkor az államhatár lezárását és az illegális migránsok hazaküldésének felgyorsítását. A február 23-án esedékes előre hozott Bundestag-választás előtt (részben ezért is) egyre növekszik a népszerűsége. A közvélemény-kutatásokban már jó ideje a második helyen áll a CDU/CSU szövetség mögött.

A párt a hét végén Halleban tartotta kampánynyitó rendezvényét. Alice Weidel, az AfD társelnöke, kancellárjelöltje ebből az alkalomból keményen bírálta a jelenlegi migrációs politikát. Beszélt arról is, hogy a választók CDU/CSU-AfD koalíciót akarnak a választás után.

Merz azonban már korábban közölte: a CDU/CSU győzelme esetén nem kíván koalícióra lépni az AfD-vel, amely elutasítja Németország uniós tagságát, sőt a pártok közül egyedüliként ki is léptetné az országot az EU-ból. A felmérések arra utalnak, hogy a februári választáson a CDU/CSU esélyes az első hely megszerzésére. A pártszövetség támogatottsága jelenleg 31 százalékos, az AfD ettől 9-10 százalékkal marad el. A jelenlegi koalíciós pártok, vagyis a szociáldemokraták (SPD) és a Zöldek támogatottsága 13-15 százalékon áll.

Tekintettel arra, hogy az AfD népszerűsége folyamatosan növekszik, nagy meglepetéssel is zárulhat a voksolás. Akár egy olyan fordulattal, mint amilyen tavaly szeptemberben Ausztriában történt, ahol a szélsőjobboldali Osztrák Szabadságpárt (FPÖ) magabiztosan nyert a parlamenti választáson.

A felmérésekből az is kiderült, hogy a németek kétharmada kormányváltást akar, 38 százalékuk pedig arra számít, hogy a Bundestag-választás kulcsfontosságú lesz, mert eldönti az ország jövőjét. Sokan abban bíznak, hogy a remélt változás saját helyzetüket is javítja. Fontosnak tartják ugyanakkor, hogy az új kormány pártjai ne civakodjanak annyit, mint az Olaf Scholz kancellár vezette kabinet politikai erői. A megkérdezettek csaknem 83 százaléka szerint ez alapfeltétele annak, hogy Németország megbirkózzon az előtte álló megannyi kihívással.