Zelenszkij szerint hiba volt, hogy Ukrajna a Szovjetunió felbomlásakor lemondott a területén tárolt atomfegyverekről. Szerinte ez volt az alapja a Moszkva által Ukrajna ellen indított háborúnak.
Az 1994-es budapesti memorandumban az Egyesült Államok, Nagy-Britannia és Oroszország erős biztonsági garanciákat adott három volt szovjet köztársaságnak, Ukrajnának, Fehéroroszországnak és Kazahsztánnak, cserébe azért, hogy a területükön lévő összes atomfegyverről lemondanak. „Ez ostoba és felelőtlen engedmény volt, mert később minden másképp alakult: amikor Oroszország 2014-ben megszállta a Krím félszigetet, valamint a kelet-ukrajnai Donyeck és Luhanszk megyék egyes területeit, Kijev beavatkozásra szólította fel a garanciát vállaló országokat, de ők nem reagáltak – vélekedett Volodimir Zelenszkij. „Nagy árat fizettünk azért, hogy rájöjjünk, milyen veszélyes valami valóságos dolgot – atomfegyvereket – »vízre írt szavakra« cserélni. A fegyvereinket konkrét biztonsági garanciákra kellett volna cserélnünk, ami akkoriban egy dolgot jelentett: a NATO-t. Ma is egyetlen dolgot jelent: a NATO-t” – szögezte le.
Az ukrán elnök azzal érvelt, hogy NATO-országok ellen nem indult invázió, Ukrajna ellen pedig már a második zajlik, mivel megbízott a gyenge garanciákban. „A közelmúltunk történelme miatt már nem vagyunk hajlandóak feladni azt, ami a miénk, anélkül, hogy cserébe komoly biztosítékot kapnánk a békére. Az atomfegyvereink átadásáért cserébe háborút kaptunk” – mondta, hangsúlyozva, hogy meggyőződése szerint az amerikai elnök erős pozíciót tud biztosítani Kijev számára.
Zelenszkij felidézte, hogy a Trumppal folytatott megbeszélésen a budapesti memorandumra, valamint a 2019-ben Vlagyimir Putyinnal való találkozójára hivatkozva arra figyelmeztette az amerikai elnököt, hogy Putyin gyakran megszegi a szavát. „Ha a másik fél nem tartja be az ígéreteit, és gyakran hazudik, akkor kivételes körülményekre van szükség ahhoz, hogy megértse: az ígéretek megszegése és a háború újraindítása már nem opció” – mondta Zelenszkij.
Az ukrán elnök a budapesti memorandummal kapcsolatban azt mondta Trumpnak: „Ha visszamehetnék 1994-be, csak olyanra cserélném el a nukleáris fegyvereinket, ami valóban elrettent mindenkit, függetlenül a politikai hatalmától, területének nagyságától vagy katonai erejétől”. Trump erre állítólag azt válaszolta: „Igen, értem, amit mondasz. Nem lehet háromszor elkövetni ugyanazt a hibát.”
Az amerikai elnökkel való beszélgetést összegezve Zelenszkij amondó volt, hogy tartós béke Oroszországgal csak az Egyesült Államok segítségével lehetséges. Trumptól egy jövőbeni tűzszünethez erős katonai támogatást és biztonsági garanciákat kért, mivel – nézete szerint – ez az egyetlen módja, hogy Oroszország ne tudja később újrakezdeni a háborút.
@k = Károkat okoztak az éjjeli drónok
Harkivban ketten, Odesszában négyen sebesültek meg a kedd éjszakai orosz dróntámadás során. Lakóházakat, üzemeket, infrastrukturális objektumokat ért találat a helyi hatóságok vezetőinek beszámolói szerint. Harkiv polgármesterének közlése szerint nagy tűz ütött ki az egyik vállalat területén, ahová egy orosz drón csapódott be. Állítólag egy fafeldolgozó üzemet ért találat. Két ember szorult orvosi ellátásra.
Az Odesszát és környékét ért légicsapásban négyen sebesültek meg. Lakóépületekben, egy gabonatárolóban és legalább 10 kocsiban károk keletkeztek. Umany városában egy infrastrukturális objektumot ért találat. Csernyihivben két családi házat leromboltak egy lelőtt drón roncsai, több épületben károk keletkeztek. Kijev megyében a lezuhanó roncsok magánházakat rongáltak meg, 36 retró gépjármű pedig megsemmisült egy múzeumban. Károk keletkeztek továbbá Szumi, Poltava, Cserkaszi és Csernyihiv megyékben is.
Nyitókép: Orosz katona bevetésre készít elő egy drónt valahol az ukrán fronton (Fotó: RDMPS via AP/Beta)
