A trianoni trauma arra figyelmeztet, hogy nem csak a gyásszal, hanem a jövőbe tekintéssel is törődni kell – jelentette ki a magyar miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkára a Tolna megyei Alsónánán. Potápi Árpád János a trianoni békeszerződés aláírásának 100. évfordulója alkalmából rendezett csütörtöki ünnepségen hozzátette: a XX. század vesztes évszázad volt a magyarok számára; a vesztes I. világháborút a trianoni békediktátum követte, majd a reménysugár után elveszítettük a II. világháborút, sőt a trianoni ország területét is csökkentették három faluval.
Potápi Árpád János államtitkár beszél a trianoni békeszerződés aláírásának 100. évfordulója alkalmából tartott megemlékezésen (Fotó: MTI)
Az elmúlt tíz év nemzetpolitikája azt eredményezte, hogy „ma talán erősebbek vagyunk” – mondta. Állampolgárságot, szavazati jogot kapott minden magyar, bárhol éljen a világban, elfogadtuk az alaptörvényünket, „ezekre építve bizakodhatunk abban, hogy a XXI. század nyertes évszázad lesz a magyaroknak” – fogalmazott.
Felidézte: a trianoni békeszerződéssel Magyarország területének kétharmadát és a magyar nemzetiségű lakosok egyharmadát veszítette el. Néhány várost említett, amely azelőtt ezerszáz évig Magyarországhoz tartozott: Pozsony, Komárom, Kassa, Ungvár, Munkács, Beregszász, Nagyvárad, Kolozsvár, Brassó, Temesvár, Újvidék, Eszék, Zágráb, Lendva.
Emlékeztetett arra is, hogy emellett elveszítettük gazdasági potenciálunk nagy részét, erdeink 90 százalékát, vasútvonalaink kétharmadát és iparvidékeinket. Közölte: száz év történelmi léptékben nem nagy idő, „mindig reménykedni kell, hiszen ahogy a mondás tartja, semmi sem tart örökké, százötven év alatt sem lettünk törökké”.
Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy a XX. század minden nehézsége ellenére a magyar a legerősebb nemzet a Kárpát-medencében. Amíg fiatalok és gyerekek vannak, addig van jövője a nemzetnek, van értelme tervezni, nemzetpolitikát, családpolitikát tenni – fűzte hozzá.
Az államtitkár kifejtette: ma nem realitás a határok megváltoztatása, és nem igaz az a tévhit – ami erősen él az emberekben –, hogy száz év után a trianoni békeszerződést felül lehet vizsgálni.
A realitás az – mutatott rá –, hogy a Kárpát-medence közös hazája magyaroknak, szlovákoknak, ukránoknak, ruszinoknak, románoknak, szerbeknek, horvátoknak, németeknek és más nemzetiségeknek, amelyet közösen építettünk az elmúlt ezer évben. Kifejtette: talán a XXI. század már arról fog szólni, hogy az erős Közép-Európát építjük.
Az évfordulón a hétszáz lakosú település evangélikus templomának kertjében emlékművet állítottak, Nagy Csaba nagysármási származású fafaragó alkotását Potápi Árpád János, Kollár László András polgármester és az alkotó avatta fel. A történelmi Magyarországot ábrázoló domborművön a következő idézet olvasható Wass Alberttől: „Együtt erő vagyunk, szerteszét gyöngeség.”
A világ sok országában is megemlékeztek a magyarok a trianoni békediktátumról, amelyet az Amerikai Magyar Koalíció brutálisnak és igazságtalannak minősített. Andrea Lauer Rice, a szervezet elnöke szerint Trianon évfordulóján a magyar változatlanul virágzó nemzet. Hangsúlyozta: az amerikai magyarok nagyon büszkék arra, hogy akarata és tehetsége révén a nemzet felülkerekedett az elmúlt száz év nehézségein. A Nyugat-európai Országos Magyar Szervezetek Szövetsége memorandumot adott ki, amelyben kiáll a nyelvi és kulturális kisebbségi közösségek alapjogai és egyenjogúságuk biztosítása mellett. Kelemen Hunor RMDSZ-elnök Csíksomlyón mondott beszédében a trianoni döntést „égig érő igazságtalanságnak” nevezte, hangsúlyozva, hogy a magyar közösség 100 évvel a tragédia után azért él a szülőföldjén, mert volt hite és meg akart maradni. (Forrás: MTI)
