Vasárnap helyhatósági választások lesznek Romániában. A magyarság szempontjából ezúttal is nagy a tét, hiszen nem mindegy, hogy kik fogják irányítani az elkövetkező négy évben az önkormányzatokat a magyarok lakta településeken.
A tömbmagyar régiókban és Biharban magyar–magyar verseny várható, hiszen a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) ellenében jelölteket állít az Erdélyi Magyar Szövetség (EMSZ) is. A EMSZ két zsebpártot tömörít: az Erdélyi Magyar Néppárthoz csatlakozott a Magyar Polgári Párt, amely négy és fél évvel ezelőtt az RMDSZ-szel közösen indult, és jutott önkormányzati tisztségekhez.
Az RMDSZ indította a legtöbb jelöltet: 7499-et a helyi önkormányzatokba, 602-t a megyeiekbe, 286 polgármesterjelöltet és 10 megyei önkormányzati elnökjelöltet támogat. Az EMSZ 12 megyében, 160 településen 2200 jelöltet indít. Az RMDSZ négy évvel ezelőtt 200 polgármesteri tisztséget nyert meg úgy, hogy 215–217 olyan település van az országban a mintegy 3180-ból, ahol magyar jelölt tud nyerni. Az MPP négy évvel ezelőtt 15 településen győzött.
Némiképpen zavart keltett az EMSZ vezetői közt az, hogy Potápi Árpád János, a magyar kormány nemzetpolitikáért felelős államtitkára is kampányolt a szövetség mellett: „Azok a pártok, amelyek esélytelen magyar jelöltet indítanak, szavazatokat visznek el, ilyenformán rovására vannak a másik, erős jelöltnek, tehát gyengítik a magyar közösséget. Arra kérek tehát minden erdélyi magyart, hogy a szeptember 27-ei választáson támogassák az RMDSZ jelöltjeit!” – mondta, sejtetve azt, hogy a Fidesz–KDNP korábbi stratégiai partnere, az Erdélyi Magyar Néppárt indulása a választásokon nem feltétlenül jár jó eredménnyel. Senki számára.
A román pártok is igyekeztek magyar jelölteket indítani, nem feltétlenül bejutóhelyeken. Több székelyföldi városkában is megjelent a Szabad Emberek Pártja. A vegyes párt az etnikai szavazásról való lemondásra buzdít. Semjén Zsolt magyar miniszterelnök-helyettes hívta fel a figyelmet: „A román pártok a magyar szavazókat akarják megszerezni, de nem érdekli őket a magyar közösség. Az esélytelen magyar jelöltek csak magyar szavazatokat visznek el, de a magyar közösség ügyét nem mozdítják elő. Az RMDSZ az egyetlen olyan politikai szervezet, amely képes a romániai magyar emberek védelmére.”
A legkiélezettebb a kérdés Marosvásárhelyen és Szatmárnémetiben, a győzelem bizonyos feltételek biztosítása mellett lehet a magyar jelölté. A polgármestereket egyetlen fordulóban választják meg, nem szükséges megszerezni a voksok felét a tisztség elnyeréséért. Több román jelölt is indult, a magyarok tömeges részvétele pedig elhozhatja a sikert. Feltéve, ha nem érvényesül a Murphy-törvény: Nem számít, hogy hányan szavaznak egy jelöltre, az a lényeg, hogy ki számolja a szavazatokat. Marosvásárhelyen a választási csalás gyanúja korábban is felmerült, és nem hivatalosan igazolást is nyert.
Marosvásárhelyen a román pártok etnikai szavazásra buzdítanak, és magyar veszélyt kiáltanak. Hogy nem riogatnak hiába, azt igazolni is próbálják. A város egyik negyedében falfirka jelent meg hibás magyar szöveggel: „Marosvásárhely Székely föld kapuja” – üzeni a felirat, amelynek elejére és végére a magyar helyett egy olasz zászlót festettek az álmagyar pingálók. Erre mondta Soós Zoltán polgármester-jelölt, hogy „a fiúk már provokálni sem tudnak rendesen”. A fiúkon a titkosszolgálatok dolgozóit értette.
Az elmúlt fél évben tartott külföldi választásokon a részvétel alacsonyabb volt, mint korábban, ezért nem kizárt, hogy Románia is illeszkedik majd ebbe a sorba. Ez lehetőség is, ha a magyarok tömegesen elmennek szavazni: nagyot nyerhetnének!
