Jól szerepeltek a magyar jelöltek, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) fontos pozíciókat szerzett a hétvégi romániai önkormányzati választásokon – közölte Potápi Árpád János, a Miniszterelnökség nemzetpolitikai államtitkára szerdán Budapesten.
Az államtitkár a Nemzetpolitikai Kutatóintézet tanácskozásán úgy fogalmazott: „nagy győzelmet arattunk mi magyarok, közösen Erdélyben, jól szerepeltek a magyar jelöltek.”
Összegzése szerint ez biztos alapot teremt arra, hogy a december 6-ai országos választáson is meg tudjon az RMDSZ jelenni.
Potápi Árpád János kiemelte Kelemen Hunor RMDSZ-elnök munkáját, aminek nagy szerepe volt abban, hogy a jelöltek sikeresen mérettessék meg magukat. Külön kiemelte a marosvásárhelyi győzelmet, és azt, hogy 20 év után ismét magyar polgármestere van a városnak.
„Ez a győzelem talán a legnagyobb, általa vissza lehet kapcsolni a várost az erdélyi magyar vérkeringésbe” – vélekedett Potápi Árpád János. Megjegyezte: a szavazáson jelentős számban román szavazókat is sikerült megszólítani.
Most az a feladat, hogy a decemberi választásokra koncentráljanak, és ott a legesélyesebb magyar jelölteket támogassák, hogy az RMDSZ parlamenti párt legyen, és adott esetben kormányzati pozícióba is tudjon kerülni – mondta a nemzetpolitikai államtitkár.
Kelemen Hunor, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség elnöke kiemelte: 2016-ban színeikben 195 polgármester szerzett mandátumot, most 199.
A Magyar Polgári Pártnak korábban 16 polgármestere volt, most 10 településvezetői széket szerzett meg. Legnagyobb sikernek ő is Marosvásárhely megszerzését nevezte, ahol 2016-ban még 1700 szavazattal elveszítették a választást.
Húsz év után ismét magyar polgármestere van Marosvásárhelynek, amelyet a magyarság szempontjából ikonikus városként jellemzett az erdélyi magyar politikus.
„Az, hogy ilyen arányban sikerült győzni, rövid és hosszú távon is visszaadhatja az erdélyi emberek önbizalmát. Fontos, hogy higgyenek magukban, és abban, hogy nehéz körülmények között is képesek talpra állni. Kitartással és jó jelöltekkel sikerülhet” – összegzett Kelemen Hunor.
Kiemelte még Szatmárnémetit, amelynek magyar vezetését sikerült megőrizni. Szászrégent, Nagykárolyt, Gyimesbükköt is példaként hozta, ahol az etnikai arányok ellenére sikerült jó eredményeket elérni.
Fájdalmasnak nevezte Székelykeresztúr elvesztését, ami miatt magukat hibáztatta.
Aggodalomra ad okot, hogy a peremvidékeken több helyen 5 százalék alá csúsztak, így Temes és Brassó megyében – jelezte.
„Volt magyar–magyar verseny, amelynek Székelyföldön nem volt jelentősége, de Székelyföldön kívül több helyen komoly problémát okozott” – jegyezte meg.
|
A szenátus ismét megszavazta a Trianon-törvényt A román szenátus változatlan formában ismét megszavazta szerdán az államfő által megfontolásra visszaküldött Trianon-törvényt, amely ünnepnappá nyilvánítja június 4-ét, a – Magyarországot területe kétharmadától megfosztó – békeszerződés évfordulóját. Klaus Iohannis felülvizsgálati kérelmében azt kifogásolta, hogy a több szakértő és civil szervezet által bírált törvénytervezet autentikus és tartalmas közvita nélkül született, ezért a jogalkotási folyamat újrakezdésére, történészek, kutatók, a civil szféra bevonására kérte fel a parlamentet. A szenátus szerdán a szociáldemokrata többség 76 szavazatával – 52 ellenében – az elnök érveit elutasítva eredeti formájában küldte tovább a tervezetet a végső döntés meghozatalában illetékes képviselőháznak. (MTI)
|
