Az Európai Bizottságnak ki kell állnia az őshonos nemzeti közösségek védelmében – hangsúlyozta Gál Kinga, a Fidesz uniós parlamenti képviselője a Minority Safepack európai polgári kezdeményezés közreműködőinek csütörtöki bizottsági meghallgatásával kapcsolatban.
A képviselő az MTI-nek adott nyilatkozatában emlékeztetett: az őshonos nemzeti kisebbségek még ma is alapvető problémákkal néznek szembe az Európai Unióban, a diszkrimináció szinte minden területen – főképpen az oktatás, a nyelvhasználat és a gyűlöletbeszéd szintjén – érinti őket. Rámutatott, hogy a kisebbségben élők is ugyanolyan adófizetők, ugyanúgy hozzájárulnak egy adott ország gazdasági jólétéhez, de lehetőségeik mégis korlátozottak a többi állampolgáréhoz képest.
A képviselő hangsúlyozta, hogy 16 éves parlamenti munkája során az uniós parlament kisebbségi munkacsoportjának társelnökeként azt tapasztalta, hogy az Európai Bizottság még mindig nagyon tartózkodó az őshonos kisebbségek kérdéskörét illetően, és arra hivatkozik, hogy ezek a problémák tagállami hatáskörbe tartoznak, míg „egyáltalán nem szégyenlős, amikor más nemzeti hatáskörbe tartozó kérdésekben kell nyíltan beavatkoznia.”
„Věra Jourovának a területért felelős uniós biztosnak ehhez a fontos témához csak egy semmitmondó videoüzenetre futotta” – jelentette ki.
A képviselő felszólította az Európai Bizottságot, hogy ne alkalmazzon kettős mércét az európai őshonos kisebbségeket illetően, és mihamarabb válaszoljon 1,3 millió állampolgár akaratára egy uniós kisebbségvédelmi kerettervvel.
Felhívta továbbá a figyelmet, hogy a koronavírus-járvány miatt november 7-éig meghosszabbították a Székely nemzeti Tanács európai kisebbségvédelmi kezdeményezés aláírási határidejét is, amely a régiók egyenlőségét és a regionális kultúrák fenntarthatóságát szorgalmazza a kohéziós politika vonatkozásában. Reményét fejezte ki, hogy e kezdeményezés esetében is sikerül elérni a szükséges küszöbértéket legalább hét tagállamban.
„Minden olyan eszközt meg kell ragadnunk, amely hangot ad a nemzeti és nyelvi kisebbségeknek uniós szinten. Csak így érhetjük el, hogy ne lehessen csak úgy leseperni a valós problémákat az asztalról” – tette hozzá.
Vincze Lóránt, az Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) EP-képviselője és egyben az Európai Nemzetiségek Föderatív Uniójának (FUEN) elnöke az MTI-nek elmondta: a kezdeményezés Európában több mint 50 millió őshonos kisebbséghez tartozó embert érint, akiknek a jogaival uniós szinten is foglalkozni kell. Az Unió szakpolitikák és finanszírozások révén is támogatni tudja ezeket a közösségeket.
A Minority SafePack nemzetközi kampányát koordináló politikus kitért arra, hogy az uniós parlamenti meghallgatáson nagyon sok támogatója volt a kezdeményezésnek, és ellenzői – mint például Románia képviselői – kisebbségben maradtak.
Hozzátette: a kisebbségek jogainak kérdése nemzeti érzékenységet is érinthet, de ezt párbeszéd, illetve biztonsági záradékok útján meg lehet oldani. Hangsúlyozta: a kezdeményezés nem vesz el jogokat a tagállamoktól. Mivel az alapjogokra és értékekre ma nagy figyelem hárul, nem szabad elfeledkezni a kisebbségi jogokról sem.
Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke felszólalásában azt emelte ki, hogy a 2007-es lisszaboni szerződés óta a kisebbségek védelme európai értékké vált. Azonban – tette hozzá – ez nem változtat azon, hogy még mindig a tagállamok hivatalos nyelve és domináns kultúrája van a középpontban. Rámutatott: az uniós tagállamokban különböző bánásmódban részesülnek a kisebbségek, bizonyos közösségeknek még saját identitásukhoz sincs joguk.
„A 21. században ezen változtatni kell, nem függhet azon a jogérvényesülés, ki Európa melyik felében született” – húzta alá.
