Kicsi lett a világ, és állandóan milliók vannak mozgásban, hogy megismerjék, gyönyörködjenek benne s felkeressék különböző térségeit, hogy pihenésre, kikapcsolódásra használják az általa kínált örömöket. Ezek a milliók felkerekednek, hogy lakásuktól, munkahelyüktől távol használják ki az évi szabadságnak nevezett időt, s kihasználják, hogy szabad emberek, akiknek pénzük van arra, hogy az élvezetek halmozására fordítsák azt. És nem csak nyáron. A mi tájainkon leggyakrabban még mindig nyáron „mennek szabadságra”, míg más vidékek lakói „az elő- és utóidényben” jönnek-mennek. De Európában is mind többen vannak, akik síelésre használják ki a „szabadságukat”.
Egyre több turista érkezik Újvidékre is (Dávid Csilla illusztrációja)
Ez a turizmus, ami a gazdasági válság éveiben kissé visszaesett, de már 2015-ben ismét felélénkült, és azóta évről évre nagyobb tömegeket mozgat meg. Ezt a modern „tömegmozgalmat” elsősorban azt tette lehetővé, hogy kicsi lett a világ. Valamikor, a postakocsik korában még napokba tellett, amíg az utazók eljutottak egy aránylag közel fekvő célponthoz. Még a vasút őskorában is napok kellettek ahhoz, hogy megtegyék a Vlagyivosztok és Pétervár közti utat, vagy eljussanak az Egyesült Államok egyik csücskéből a másikba. Verne Gyula regényhőse még arra fogadott, hogy 80 nap alatt megkerüli a Földet, s ez neki (miközben a közlekedés legkülönbözőbb eszközeit vette igénybe, beleértve az elefántot is) csak úgy sikerült, hogy mindig Kelet felé haladva nyert egy napot.
Ma akár egy nap alatt megkerülhetné a Földet. Mert azóta megjelent a repülőgép. (Amit a régi idők embere el sem tudott képzelni. Ikarusz még szárnyakkal repült, és Jókai Mór A jövő század regényében is szárnyakkal repülnek az emberek, mert el sem tudták képzelni, hogy egy házsúlyú tömeg szárnyak nélkül a levegőbe tud emelkedni.) És hihetetlenül elszaporodtak a „légijáratok”. A rekordot 2017 tartja: egy év alatt 70 új járat indult be. És láss csodát! A világ turizmusában mellékes szerepet betöltő Belgrád és Kairó között is működik három légijárat, egy szerb és két egyiptomi. És a szintén nem központi szerepet játszó zágrábi repülőtéren tavaly 13 nappal korábban érkezett meg a milliomodik utas, mint az előző évben.
Újabban a turizmus segítségére sietett a legújabb világrengető találmány, az internet is. Ennek köszönhetően ma már a szobámban is meg tudok szervezni egy háromhetes látogatást akár olyan országba is, mint a kommunista Vietnam. Úgy, hogy három-négy napot tartózkodok egy helyen, ahol már nemcsak a szálláshely van lefoglalva, hanem a szükséges jegyeket is megvásároltam. Nem is szólva arról, hogy hány ügynökség áll a rendelkezésemre, hogy mindezt elintézze.
A turisták leggyakoribb úti célja még mindig Európa, annak is déli, földközi tengeri része. Az EU 28 tagállamában már 2016-ban 608 ezer turisztikai szálláshely létezett, 31 millió férőhellyel. Ezeknek a szálláshelyeknek az egyharmada Franciaországban és Olaszországban várta a vendégeket, de a férőhelyek majdnem egyharmada (32,2 százaléka) is ott volt. (5,1 millió férőhely Franciaországban és 4,9 millió férőhely Olaszországban.)
Az is jellemző, hogy már abban az évben a németországi lakosok 771 millió vendégéjszakát töltöttek az államhatárokon túl, a nagy-britanniaiak pedig 564 milliót. E két ország lakosai valósították meg az EU-polgárok külföldi vendégéjszakáinak 51,3 százalékát. A külföldre utazók közül a luxemburgiak töltötték a legtöbb vendégéjszakát idegenben: fejenként 22,3-at, a második helyen vannak a ciprusiak, átlag 18,7 vendégéjszakával. A skála másik végén Románia, Görögország és Bulgária lakosai helyezkednek el: nekik ugyanis fejenként kevesebb mint egy külföldi vendégéjszakára futotta.
Újabban Szerbia és azon belül Vajdaság is mind több hasznot húz az idegenforgalomból. A CNN amerikai hírtelevízió 2018-ban a világ tíz legnépszerűbb turistahelyei közé sorolta hazánkat. (Ám a The New York Times csak az 52. turistalátványosságnak tartja.) Tavaly több mint egymillió külföldi látogatott Belgrádba. Mint a napokban tapasztalhattuk, Újvidéket is hatalmas tömeg keresi fel. Szerbia újabban felkapott lett az „egészségügyi turizmusban”. (Európában évenként 203 millió egészségügyi turista bukkan föl, s évente 115 milliárd eurót költenek el külföldön.)
Meglepetéssel kell tapasztalnunk, hogy szaporodnak a turizmussal kapcsolatos problémák is. Elsősorban a zsúfoltság okoz gondokat. (Nemrégiben izgalomban tartotta a világot, hogy Budapesten ütközés következtében elsüllyedt egy kirándulóhajó, amelyen 35-en utaztak, többségében dél-koreaiak, és zömük a Dunába veszett. De Velencénél is megtörtént, hogy óceánjáró csapódott turistahajónak.) Újdonságnak számít, hogy a túl sok turista jelenléte néhol már kezdi zavarni a helybelieket. (Újvidéken a várral szemben lakók sem tudnak aludni az Exit napjaiban.) Ez néhol már tiltakozásokat vált(ott) ki, másutt a hatóságok próbálják mérsékelni a tolongást. (Velencében elhatározták, hogy jegyet kell váltaniuk a Szent Márk tér környékére látogatóknak.)
Napjainkban még a szeszélyes időjárás is problémát okoz. A rossz nyári idő például a napokban teljesen megzavarta a görögországi idegenforgalmat. Szerbiában pedig ebben az időszakban 11 százalékkal kevesebb helyfoglalás történt, mint tavaly. (Ehelyett nőtt a Törökországba és Egyiptomba látogatók száma.) A görögországi turizmusnak kárt okozott az Egészségügyi Világszervezet figyelmeztetése is, hogy megjelentek a lázat okozó szúnyogok.
