2024. november 23., szombat

Olajkép csata után

Rendkívül kockázatos játszmába kezdett Szaúd-Arábia. Nemrég ugyanis kilátásba helyezte a kőolajkitermelés növelését, áprilisi kezdettel. Bár a létfontosságú energiahordozó iránti kereslet a globális koronavírus-járvány miatt jelentősen csökkent, a szaúdi bejelentés nagy zűrzavart okozott.

A kőolaj világpiaci ára régóta nem látott mélységbe zuhant, ami az eladóknak egyre nagyobb fejfájást okoz. Oroszország ugyan közéjük tartozik, ám elnöke, Vlagyimir Putyin azt állítja, hogy a jelenlegi árak megfelelnek a hazai gazdaságnak. Sokan ennek az ellenkezőjével értenek egyet. Mások pedig inkább arra gyanakszanak, hogy Moszkvának egy ideig érdekében áll alacsonyan tartani az árat, mert azzal komoly veszteségeket okozhat az amerikai palaolaj cégeknek. Az utóbbiaknak ugyanis csak akkor éri meg a kitermelés, ha a jelenleginél jóval többet fizetnek a termékükért. Ha tehát rövid időn belül nem sikerül fölsrófolni az árat, tömegesen mehetnek csődbe amerikai palaolaj kitermelők, s emiatt tömegek veszíthetik el munkájukat. Ez aligha kedvezne a novemberi újraválasztására készülő Donald Trump elnöknek.

Az olajár körüli csatározás eredetileg Szaúd-Arábia (illetve a befolyása alatt álló szakmai érdekszövetség, az OPEC) és Oroszország között bontakozott ki. A két kulcsfontosságú piaci szereplő azért kapott hajba, mert nem tudtak megegyezni a kitermelés csökkentéséről. (A kínálat visszafogásával a termék drágulását szerették volna elérni.) Rijád ezért bosszúból úgy döntött, még jobban kinyitja a csapot (a napi kitermelést tízmillió hordó fölé emeli) és csökkenti az eladási árat. Reményei szerint majd többet értékesít, s így a tervezett bevételénél lesz. Az oroszok, meg a többiek pedig találják föl magukat ahogy tudják.

Persze Szaúd-Arábiának sem lesz könnyű, hiszen a kőolaj és a földgáz eladásából él. A jelenleg 30 dollár körüli vagy még annál is alacsonyabb hordónkénti ár esetén jelentősen megemelkedhet a központi költségvetés hiánya. Az ország devizatartalékai meg vészesen lecsökkenhetnek.

Bár a szaúdi kőolaj kitermelése még a hordónkénti 20 dollár esetén is nyereséges, az állami bevételek szinten tartása érdekében az eddiginél lényegesen többet kellene értékesíteni vagy felsrófolni az árat legalább 80 dollárra. Az ország ugyanis olyan kiadásokba verte magát, amihez a 30 dolláros olajár háromszorosára van szüksége ahhoz, hogy nagyjából egyensúlyba kerüljön a költségvetése.  

Rengeteg pénzbe kerül az állam, a gazdaság és a társadalom átalakítását magába foglaló Vízió 2030 program is. Ennek egyik fő törekvése a gazdaság szerkezetének teljes megváltoztatása (a következő tíz évben), hogy jelentősen csökkenjen az ország függősége a kőolaj-eladásoktól, egyszersmind növekedjen az ágazaton kívüli tevékenységekből származó bevétel. A program másik fontos célkitűzése a spórolás: a kiadások (azaz az eddigi nagyvonalú kincstári támogatások, a jelentős állami beruházások vagy épp a külföldi fegyverek beszerzésének) visszafogása és a bevételek növelése. A Nemzetközi Valutaalap már évekkel ezelőtt figyelmeztetett: Szaúd-Arábia csődbe mehet, ha (sürgősen) nem hajt végre megszorításokat.

A tervek szerint – az ambiciózus vállalkozás részeként egyebek mellett – majdnem kétmillió minőségi és jól fizető munkahelyet kell létesíteni az évtized végéig, hogy a fiataloknak legyen hol elhelyezkedniük. Ha ez nem sikerül, félő, hogy az álláskeresők egy része az iszlamista szélsőségesek közé sodródik.

A Vízió 2030 prioritásai közé tartozik a hatalmas állami bürokrácia megnyirbálása, beruházások ösztönzése és a privatizáció is. Az utóbbi tavaly már megkezdődött a Saudi Aramco olajipari óriásvállalat egy részének tőzsdei értékesítésével, ám a folyamat a jelenlegi nemzetközi környezetben aligha folytatható sikerrel. 

A szaúdi hadiipar megteremtése is jelentős részét képezi a változtatásoknak. Az újítással azt szeretnék elérni, hogy az eddigi majdnem százszázalékos importot jócskán visszafogják, s a fegyverek legalább felét – a létesítendő – hazai gyártóközpontoktól szerezzék be.

Jelentős kiadásokkal jár a katonai beavatkozás a jemeni háborúba is. Jelenleg nem sok esély mutatkozik arra, hogy Szaúd-Arábia és szövetségesei legyőzik az Irán által támogatott ellenséget Jemenben. A háború közben hatalmas összegeket emészt föl.  

A fegyveres segítségnyújtást a jemeni kormánynak és a Vízió 2030 programot is Mohamed bin Szalman, a forrófejű és gátlástalan szaúdi trónörökös kezdeményezte, illetve felügyeli. Teljesítményével sokan elégedetlenek a királyi udvarban, ám aki bírálni merészeli, megjárhatja. Két hete a parancsára vettek őrizetbe több magas rangú herceget, köztük az idős uralkodó öccsét, a népszerű Ahmed bin Andelaziz al-Szaúdot is. Hivatalosan hazaárulás vádjával. A valódi ok persze más is lehet. Így akár az, hogy ők is igényt tartanak a trónra.

Az országban nem csak a trónutódlási viták okoznak gondot, hanem az ebből fakadó politikai feszültség és a Mohamed bin Szalman kezdeményezte óvatos reformok is, amelyek eredményeként – egyebek mellett – tavaly augusztus óta már férfi hozzátartozójuk engedélye nélkül utazhatnak külföldre a nők, ráadásul autót is vezethetnek. Igaz, csak 2018 júniusától.

80 éves a Magyar Szó, Magyar Szó Online kiadás