Hétfőn is folytatódtak a tüntetések Bosznia-Hercegovina több városában. Szarajevóban elővigyázatosságból kiürítették az elnökség épületét, a Skenderija sport- és üzletközpont is blokád alatt van, a város felső része pedig le van zárva. Az ezres tömeg Nermin Nikšić kormányfő és az összes miniszter lemondását követelte. Mostarban betiltották a demonstrációt, Zenicában mintegy 300-an gyűltek össze a helyi kormányiroda előtt, Livnóban a Tomislav király téren jöttek össze „tolvajok, tolvajok”-at skandálva, Brčkóban pedig ismét a kormányépület előtt követelték a polgármester és kabinteje lemondását. A protestálók felhívásának eleget téve Hasan Ajkunić bugojnói polgármester már lemondott. Belgrád és Zágráb aggódik, Brüsszel megoldást sürget...
Egy részlet a szarajevói tiltakozásról (Fotó: Beta/AP)
„Hivatalnokok hordják ki az épületből a számítógépeket és a dokumentációt, ilyen meghagyást kaptak ugyanis arra az esetre, ha a tüntetők – mint előző pénteken ugyanitt, valamint Tuzlán és Zenicán – elfoglalnák az épületet. Az akták egy részét a pincébe, egy részét pedig autóikba pakolják és viszik ismeretlen helyre” – számolt be a szarajevói helyzetről a Dnevni Avaz. Közben kiderült; az országos levéltárban őrzött dokumentumok egy része, köztük számos egyedi és értékes kordokumentum is elégett, amikor pénteken a feldühödött szarajevói tüntetők elfoglalták és felgyújtották az elnökség épületének azon szárnyát, amelyben a levéltár és a Föderáció archívuma kapott helyet. Tetemes károk keletkeztek az oltás következtében is, a víz ugyanis a pincehelyiségekbe is beszivárgott, ahol eláztatta az ott őrzött dokumentumok egy részét.
A szegénység és a munkanélküliség magas, (45 százalékos aránya miatt) csalódott emberek a múlt hét elején vonultak utcára az ország főleg bosnyákok és horvátok lakta entitásában. Az elégedetlen lakosság a helyi vezetők mellett a Föderáció vezetőinek leváltását is követeli. A tíz regionális kormányfőből négy már lemondott, így a boszniai rendőrfőnök is. A háromtagú elnökség horvát tagja, Željko Komšić is állítólag már lemondását fontolgatja. Bakir Izetbegović ellenben úgy véli, erre semmi szükség. Nebojša Radmanović, az elnökség szerb tagja hétfőn nem jelent meg a munkahelyén. Annak ellenére, hogy a tüntetések alapvetően nem politikai okokból törtek ki, sokan úgy vélik, rendkívüli választások kiírásával lehetne javítani a helyzeten. Boszniában egyébként októberben lennének a parlamenti választások.
Hétfőn William Hague brit külügyminiszter és Catherine Ashton az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselője is felhívást intézett a boszniai vezetőkhöz, hogy kezeljék felelőségteljesen a gazdasági és politikai ügyeket. „A legfontosabb most, hogy áttekintsék a polgárokat aggasztó problémákat, és azonnal lássanak hozzá azok tartós megoldásához” – vélekedett Ashton brüsszeli kommunikéjében.
A boszniai eseményeket Belgrád és Zágráb is élénk érdeklődéssel kíséri, ti. egyik is, másik is attól tart, hogy a boszniai események „átszivárognak hozzájuk”, hiszen a roppant szegénység váltotta ki a boszniai eseményeket is. „A Boszniában kialakult helyzetért a nemzetközi közösség a felelős, mert a daytoni szerződés óta volt egy főmegbízott, akinek olyan felhatalmazásai voltak, amelyek meghaladják a diktátorok hatáskörét is” – vélekedett Aleksandar Popov, politikai elemző a B92-n.
Véleménye összecseng több nemzetközi megfigyelőével is, akik szerint a háború óta ezek a legsúlyosabb összecsapások az országban. A történtek rávilágítottak a nehéz gazdasági helyzet következtében kialakult társadalmi feszültségekre, valamint a politika tehetetlenségére. A háborút lezáró daytoni szerződés nem oldotta meg az egymással szemben álló etnikumok közötti feszültséget, az egyet nem értés pedig megbénítja az ország gazdasági fejlődését, és lassítja az európai integrációt.
