Željko Komšić, Bosznia-Hercegovina háromtagú államelnökségének horvát tagja szerint az országban folyó tüntetések nem számítanak államcsínynek, inkább arról van szó, hogy „már akkora volt a nyomás a bosnyák fazékban, hogy lerepült a fedő”. A szarajevói Oslobođenje pénteki számában megjelent interjúban kifejtette, hogy a Tuzlában, Szarajevóban és más boszniai városokban lezajlott február eleji incidensek megismétlődhetnek, és pusztítóbbak lehetnek a mostaninál, „pusztítóak, mint egy földrengés”.
Szerinte néhány hónap múlva a tüntetések újabb hulláma szinte biztosra vehető, ha nem lépnek fel határozottan a korrupció és a bűnözés ellen. Szerinte a tiltakozások éppen azért törtek ki, mert sem a hatalom, sem az igazságszolgáltatás nem tesz semmit ezek ellen az ügyek ellen. „A tüntetések az igazságtalanság, az általános gazdasági és szociális katasztrófa miatt törtek ki, és azért, mert még csak remény sincs arra, hogy jobb legyen. Komšić arra is rávilágított, hogy senki nem tud ellenérveket felhozni a 200–300 konvertibilis márkát (100–150 euró) kitevő nyugdíjjal szemben.
Bakir Izetbegović, az államelnökség bosnyák tagja korábban azt mondta, hogy a február eleje óta tartó megmozdulások mögött felfedezhető a szervezettség, amelynek célja államcsíny végrehajtása volt. Szerinte a tüntetések célja egy hatalmi vákuum létrehozása lett volna, amit már különböző forgatókönyvek szerint lehetett volna kihasználni. Nyomozást sürgetett annak kiderítésére, hogy kik állnak az események hátterében, kik adták az utasításokat, és kik voltak azok végrehajtói. Komšić ezzel kapcsolatban azt mondta: annak kiderítése, hogy voltak-e szervezett megmozdulások, a rendőrség feladata.
