Heves vitát váltott ki Horvátországban a háborús bűnök miatt elítélt szerb ultranacionalista politikus, Vojislav Šešelj ideiglenes szabadlábra helyezése a hágai börtönből - írta a Jutarnji List című horvát napilap pénteken.
Šešelj rákbetegsége miatt engedte ki ideiglenesen börtönéből a Nemzetközi Törvényszék, hogy hazájában kezeltesse magát.
Orsat Miljenić horvát igazságügy-miniszter a közszolgálati rádiónak nyilatkozva kijelentette: Horvátország ahhoz köti a szerb EU-csatlakozás jóváhagyását, hogy Szerbiában vádat emelnek-e minden háborús bűnös ellen, és a perek milyen ítéletekkel végződnek.
„Ez a kötelességünk, és minden kormánynak tartania kell magát hozzá. Szerbiának is teljesíteni kell azokat a feltételeket, amelyeket velünk szemben támasztottak" - hangsúlyozta a miniszter.
Hozzátette: „Nem akarjuk rontani a két ország kapcsolatát, de kénytelenek vagyunk reagálni. Még nem tudjuk, milyen konkrét intézkedéseket vezetünk be, de nem fogunk engedni Belgrádnak a tárgyalási folyamatban".
Ivo Josipović horvát elnök sokkal visszafogottabban nyilatkozott. Szerinte Horvátország és Szerbia között a nyitott kérdésekre már léteznek mechanizmusok, amelyeket eddig is alkalmaztak, mégpedig a döntőbírósági eljárás és a nemzetközi bíróság.
Az ellenzéki jobbközép Horvát Demokratikus Közösség (HDZ) csalódottságának adott hangot Šešelj kiengedése miatt.
Gordan Jandroković volt külügyminiszter, jelenlegi HDZ-s parlamenti képviselő túlságosan „langyosnak" ítélte Josipovic reakcióját. Szerinte Horvátország Šešelj politikájának áldozata, ezért nem hagyhatja szó nélkül az ügyet. Úgy vélte, hogy Zágráb hibás politikát folytat Belgráddal szemben.
A HDZ azt várja Belgrádtól, hogy nyilvánítsa ki, végleg lemondott „Nagy-Szerbia" politikájáról - írta a zágrábi lap.
A Jutarnji List emlékeztetett: az Európai Unió diplomatái figyelmeztették Horvátországot, hogy aláírt egy egyezményt, amely szerint nem próbálja meg szomszédjait hátráltatni a csatlakozásban. A horvát nyilatkozatokra utalva felhívják a figyelmet arra, hogy minden változás Horvátország és Szerbia viszonyában a várttal ellentétes hatást válthat ki. Főleg annak tükrében, hogy Szlovénia hasonló nyomást gyakorolt Horvátországra a csatlakozás előtt, és hogy Horvátország egyfajta hídként szeretne működni a jövőben az EU és a Nyugat-Balkán között.
A boszniai háború áldozatainak egyesületei is tiltakoztak Šešelj kiengedése miatt - írta a Dnevni Avaz című szarajevói napilap pénteken.
Tizenegy egyesület képviselői fordultak a nyilvánossághoz, hogy elkeseredettségüknek adjanak hangot a hágai intézkedés miatt. Egyúttal levelet küldtek az illetékeseknek, köztük Theodor Meronnak, a hágai törvényszék elnökének.
Munira Subašić, a Srebrenicai Anyák Egyesületének elnöke „mély keserűségének" adott hangot. Úgy vélte, hogy már senkit sem érdekelnek az áldozatok, csak a bűnösök. Šešelj elengedése szerinte azt jelenti, hogy Európa és a világ a bűnösöket tekinti áldozatoknak.
Murat Tiharović, az Áldozatok és Szemtanúk Egyesületének elnöke a hágai törvényszék elnökét tette felelőssé Seselj elengedéséért. Úgy vélte, ezzel a döntéssel a NT minden jót elrontott, amit eddig tett. Felhívta a törvényszék figyelmét, az a kötelessége, hogy igazságot szolgáltasson a boszniai áldozatoknak.
