Minden európai országnak óriási problémát jelent a menekültáradat, Macedónia emiatt módosította menedékjogi törvényét a napokban - mondta Dragana Kiprijanovszka, Macedónia külügyminiszter-helyettese hétfőn Budapesten.
A macedón külügyminiszter-helyettes a Külügyi és Külgazdasági Intézetben tartott előadásában kiemelte: ez az intézkedés önmagában nem oldja meg a helyzetet, de mindenképpen szükség volt rá. A módosítás azt jelenti, hogy az illegális bevándorlók regisztráltathatják magukat a hatóságoknál, majd három napra szóló ideiglenes menekültstátust kapnak, hogy menekültkérelmet nyújtsanak be, vagy elhagyják az országot - magyarázta. Hozzátette: Macedónia nyilvánvalóan nem a végcélja ezeknek az embereknek, csak áthaladnak az országon, Nyugat-Európa felé tartva.
Dragana Kiprijanovszka kijelentette: európai megoldást kell találni a menekültkérdésre, az országok érdekeit, de az ide érkezők jogait és érdekeit is szem előtt tartva.
Emlékeztetett arra, hogy országa európai uniós csatlakozásának fő akadálya jelenleg a Görögországgal fennálló névvita. Ez az ügy nagyon régóta húzódik, ezért Macedónia inkább igyekszik azokra a területekre összpontosítani, amelyeket könnyebben tud alakítani, befolyásolni. Így jelentős reformokat hajt végre, vonzóbb környezetet próbál teremteni a befektetőknek, és úgy akarja formálni az országról kialakult képet, hogy Macedónia olyan kis országnak látszódjon, amely a globalizált világ része, egyike az új demokráciáknak - magyarázta. Hozzátette: emellett Macedónia egyértelműen elkötelezett az uniós jog átvétele mellett.
Véleménye szerint ugyanakkor országa integrációs lehetőségének hitelességét veszélyezteti, hogy még mindig nem kezdődhettek meg a csatlakozási tárgyalások. A jelenleg csatlakozásra váró országoknak nagyon összetett feltételrendszert kell teljesíteniük - jegyezte meg.
A külügyminiszter-helyettes szerint az EU-nak el kellene kezdenie a csatlakozási tárgyalásokat Macedóniával, hogy mielőbb befejezhesse "az európai projektet", vagyis megvalósítsa a Nyugat-Balkán integrációját is. Az EU-nak el kell ismernie a Macedónia erőfeszítéseit, amelyeket a csatlakozásért tett - mondta.
(Macedónia 2005 óta EU-tagjelölti státust szerzett, de a csatlakozási tárgyalások nem kezdődtek meg, részben amiatt, mert Görögország ellenzi, hogy a balkáni ország ezzel a névvel lépjen be az európai közösségbe. Görögország burkolt területi
követelésnek tekinti, hogy a volt jugoszláv tagköztársaság alkotmányos neve Macedón Köztársaság, mert az egyik észak-görögországi - Macedóniával szomszédos - tartományt is Macedóniának hívják.)
A macedón diplomata arra is kitért, hogy országa tagadhatatlanul nehéz időszakot él át, mióta az ellenzék nem fogadta el a legutóbbi választás eredményét, illetve a kumanovói események óta. (A koszovói határnál fekvő Kumanovóban májusban tűzharc tört ki rendőrök és fegyveresek között a város két albán negyedében. Az összecsapásokban a korábbi adatok szerint hat rendőr meghalt és 30 ember megsebesült.) Ebben a helyzetben Dragana Kiprijanovszka a legfontosabbnak a béke, a stabilitás és az európai integráció melletti elkötelezettség megtartását nevezte.
Hangsúlyozta: lényeges a pártok közötti párbeszéd, egységesen kell cselekedniük a politikai felelősségüknek megfelelően, a fő külpolitikai cél, az európai integráció szem előtt tartásával. Álláspontja szerint nem szabad úgy tekinteni Macedóniára, mintha fenyegetést jelentene a régió stabilitására.
A külügyminiszter-helyettes a magyar-macedón kapcsolatokat kiválónak, őszintének nevezte, hozzátéve, a két ország együttműködése szoros, vezetőik gyakran találkoznak. Macedónia nagyra értékeli, hogy Magyarország elkötelezetten támogatja országa európai integrációját - mondta Dragana Kiprijanovszka.
