Horvátország lobogójának ünnepélyes felvonásával, a közjogi méltóságok jelenlétében kezdődött meg szerdán Kninben a Vihar hadművelet 20. évfordulójára rendezett központi állami ünnepség. Reggel hat órakor ezer békegalambot indítottak útjára Kninből Vukovárra, és ugyanabban az időben Vukovárról Kninbe, annak a 211 katonának az emlékére, akik életüket vesztették a Vihar hadműveletben.
A katonai tiszteletadással rendezett szerdai ünnepségen részt vett Kolinda Grabar-Kitarović államfő, Zoran Milanović kormányfő és Josip Leko házelnök. A zászlófelvonáson a kormány több tagja mellett jelen voltak az egyházak képviselői, valamint több más politikus is. Számítások szerint százezer ember fordult meg a nap folyamán a történelmi városban.
A zászlófelvonás után a knini királyi várban az államfő és a házelnök leleplezte a független Horvátország első elnökének, Franjo Tuđmannak az emlékére állított műalkotást. Ezt követően közös díszfelvonulásra került sor, amelyen részt vettek a közjogi méltóságok, a katonai veteránok egyesületei és a háború áldozatainak a hozzátartozói is.
Még a délelőtt folyamán ünnepi szentmisét celebráltak az elhunyt és eltűnt áldozatok emlékére a Horvát Keresztény Fogadalom Nagyasszonya templomában.
– A győzelmet és az egységet ünnepeljük – emelte ki beszédében Kolinda Grabar-Kitarović államfő a rendezvényen.
A köztársasági elnök hangsúlyozta, hogy a horvát egy olyan nép, amely a győzelmet ünnepli, és nem a vereséget.
– Mi meg tudjuk becsülni a vérrel áztatott szabadságunkat – mondta.
Megfogalmazása szerint a Vihar sikere „megtörte Slobodan Milošević Nagy-Szerbia-politikájának gerincét”, és megakadályozta Bihać elestét, továbbá egy még nagyobb mészárlást, mint amilyen Srebrenicán történt.
Az államfő ismét kijelentette:
– Mindenkit gyászolunk, aki életét vesztette a háborúban: horvátokat, szerbeket, mindazokat a katonákat is, akik a vérüket adták a hazájukért. Ugyanakkor hangsúlyoznunk kell, hogy mi nem akartuk ezt a háborút, ez Milošević Nagy-Szerbia-politikájának a háborúja volt.
Hozzátette: ezért nem jó, hogy Szerbiában most azok a leghangosabbak, akik a háború idején a legcsendesebbek voltak, és nyíltan támogatták Milošević vízióját.
– Mi Horvátországban nem akarunk visszatérni a múltba, nem akarjuk hibáztatni a szerbeket azért, mert agressziót követtek el a hazánk ellen, de soha nem fogjuk megengedni, hogy egyenlőségjelet tegyenek az agresszor és az áldozatok között – fogalmazott az államfő.
Grabar-Kitarović szerint azt senki sem tagadja, hogy a Vihar hadművelet után történtek bűncselekmények és gyilkosságok, de a katonai akció tisztaságához nem fér kétség – szögezte le. Emlékeztetett rá, hogy Franjo Tuđman megkérte a szerbeket, hogy ne hagyják el az otthonaikat, és várják meg a horvát hatóságokat, de azokat az „úgynevezett” Szerb Krajinai Köztársaság vezetésének parancsára evakuálták.
A köztársasági elnök beszédét többször hangos ujjongás és taps szakította félbe.
Horvátországban ma is az a vélemény, hogy a hadsereg honvédő háborút vívott, csak védekezett, agressziót nem követett el, amit szerintük a hágai bíróság döntése is legitimált. 2012. október 16-án ugyanis a hágai Nemzetközi Törvényszék megsemmisítette a Vihar hadművelet fő irányítói, Ante Gotovina és Mladen Markač tábornokok elleni elmarasztaló ítéletet, őket katonái által elkövetett cselekmények miatt háborús és emberiesség elleni bűncselekmények vádjával állítottak bíróság elé.
