Ha egyetlen mondatban kell összefoglalnom a vasárnapi romániai elnökválasztás eredményét azt is írhatnám, hogy a nagy nulla győzött, mivel versenytársa politikai hulla.
A Nemzeti Liberális Párt jelöltje, Klaus Werner Iohannis nagy fölénnyel nyerte a vasárnapi második fordulót, nem végleges eredmények szerint 65,47 százalékot szerzett, míg ellenfele, a szociáldemokrata Viorica Vasilica Dăncilă 34,53 százalékot ért el. Az elnökválasztások történetében most először fordult elő, hogy csaknem egy millió külföldön élő romániai szavazott. Klaus Iohannist a külföldön voksolók 92 százaléka támogatta.
A másodszor megválasztott szász származású román kormányfő, mellette balról Ludovic Orban, nemrég beiktatott román miniszterelnök, aki apai ágon magyar származású (Fotó: Beta/AP)
Klaus Iohannis számos független politikai elemző szerint sem érdemelt volna bizalmat, hiszen első mandátumának eredménye egy nagy nulla volt. Sem belpolitikai, sem külpolitikai téren nem ért el egyetlen értékelhető eredményt. Nem sikerült egyetlen behirdetett projektje és az oktatás reformja sem. Románia – noha egy évtizede teljesítette a csatlakozás feltételeit – nem vált a schengeni övezet tagjává, miközben őt Horvátország megelőzte. Az amerikai vízumot sem törölték el, amit viszont a sokat bírált Lengyelország elért.
Klaus Iohannis szerencséjére a Szociáldemokrata Párt nem mondott le a saját jelöltről, korábbi politikai partnere, az ALDE javára és az SZDP elnökét, Viorica Dăncilát indította a választásokon. Azt a bábot, aki a korrupció miatt börtönbűntetésre ítélt Liviu Dragnea emelte a nagypolitika belső körében, noha egyetlen kvalitása volt: a Dragneához való feltétlen hűség. Így sokak számára Iohannis volt a kisebbik rossz. Volt aki azért szavazott rá, mert férfi, volt aki azért, mert három nyelven beszél, a legtöbben viszont a szociáldemokraták elsüllyesztésének lehetőségét látták a szavazatban.
Nem tévedtek: Viorica Dăncilă politikai hulla, miután vereség ismeretében a szociáldemokrata kiskirályok azonnal a menesztését kérték, és el is fogják azt érni, a pártnak alig maradt vezéregyénisége.
Az erdélyi magyarság soha nem volt még ilyen nehéz helyzetben. Egyszerűen nem működött a kisebbik rossz elve. Öt évvel ezelőtt Hargita és Kovászna megyében a választók kétharmada szavazott bizalmat a szász nemzeti kisebbség tagjának, Klaus Iohannisnak. Nem hitték el a józan újságírók figyelmeztetését, hogy Iohannis nagyobb románként fog elnökölni a nacionalista elnökelődeinél is. A választók csalódottságát növelte, hogy még most, a két forduló között sem szólította meg a romániai magyarságot az elnök.
Viorica Dăncilă támogatása nemcsak azért lett volna értelmetlen, mert ő közismerten korlátolt, hanem azért is, mert az erdélyi magyar közösség a romániai jobboldallal együttműködő RMDSZ-t szeretne.
Így a legalacsonyabb részvételt Hargita és Kovászna megyében jegyezték. Becslések szerint a magyarok kétharmada távol maradt az urnáktól.
Románia alaptörvénye szerint a parlamenti köztársaság, így az elnök szerepe korlátozott lenne. Ezért az erdélyi magyarság sorsát nem az elnök kisebbségek iránti affinitása, sokkal inkább a parlamenti pártok közötti kapcsolat határozza meg. De szomorú, hogy soha nem volt, és most sem lesz Romániának olyan államfője, akit a miénknek is érezhetünk.
