Szerdán megbukott Ludovic Orban kormánya, három hónap kormányzás után. Csütörtökön Klaus Iohannis államfő bejelentette, hogy ismét Ludovic Orbant, a Nemzeti Liberális Párt elnökét jelöli miniszterelnöknek. A Nemzeti Liberális Párt (NLP) pedig bejelentette, hogy elnöke ellen szavaz majd.
Aki valamiféle konfliktust sejtene Orban és pártja közt, az téved. Valójában közös egyetértésben az elnök, a miniszterelnök-jelölt és az NLP abban érdekelt, hogy előrehozott választásokat provokáljanak ki. Ez a román alkotmány szerint csak akkor lehetséges, ha az államfő által jelölt két miniszterelnök-jelöltet a törvényhozás elutasítja.
Klaus Iohannis – bevallása szerint – saját kormányt kívánt mindig is, amikor három hónappal ezelőtt ez a kívánsága teljesült, öröme nem lehetett felhőtlen. Az ellenzéki szociáldemokraták ugyanis többségben voltak a törvényhozásban és sorra fogadták el a korábban a liberálisok által benyújtott populista törvénytervezeteket, amelyek hivatalosan is 4,8 százalékra növelték a költségvetési hiányt.
Az elnök és az NLP – a közvélemény-kutatási eredményeket látva – megoldásnak azt látták, hogy kiprovokálják az előrehozott választásokat. Ezért, hogy megbukjon a regnáló kormány, Ludovic Orban miniszterelnök felelősséget vállalt arra, hogy a helyhatósági választásokat egy helyett két fordulóban szervezik meg a tavasszal. Tudta, hogy emiatt bizalmatlansági indítványt nyújt be a Szociáldemokrata Párt és azt a Romániai Magyar Demokrata Szövetség is támogatja. Orbánt végül 261 szavazattal váltották le, a szükséges 233 szavazat fölötti szám azt igazolja, hogy titokban a liberálisok is szavaztak kormányuk ellen.
A párt alelnöke, Rares Bogdan örömmel jelentette be, hogy megnyílt az út az előrehozott választások előtt. Ez azonban nem is olyan biztos.
Kétszer kell még leszavazni az államfő jelöltjét, s már az első szavazás dátuma bizonytalan. Ugyanis a szociáldemokraták 233 aláírással bizonyították az államfőnek, hogy van parlamenti többségük, ennek ellenére az elnök Ludovic Orbant jelölte. Ezért az ellenzék az Alkotmánybírósághoz fordul, sőt azzal is érvelni fognak, hogy Iohannis áthágta az Alkotmánybíróság korábbi javaslatát, miszerint nem jelölhető újra miniszterelnöknek az éppen leváltott kormányfő. Az Alkotmánybíróság döntéséig várni kell, s ha két héten belül nem lesz szavazás az új kormányról, már nem lehet a májusi helyhatósági választásokkal egy időben parlamenti választást is tartani.
Ráadásul az a furcsa helyzet állhat elő, hogy a második liberális miniszterelnök-jelöltet a liberálisok ellenében megszavazzák a szociáldemokraták. Ugyanis jár a kitöltött mandátumért, és csak a kitöltött mandátumért jár a speciális nyugdíj, amely a romániai átlagnyugdíj minimum kétszerese.
Fele vicc volt, ám fele való, amit az RMDSZ elnöke, Kelemen Hunor mondott: egyetlen biztos út vezet az előrehozott választásokhoz: az, ha őt, a magyart jelöli az államfő kormányfőnek.
Miközben a politikusok játszadoznak a demokráciával, az alkotmánnyal, van egy járulékos vesztese a tragikomikus színjátszásnak: az istenadta nép, amelynek ismét át kell élnie egy politikai válságot, amely a gazdaságot sújtja a legfájóbban.
