2024. december 23., hétfő
BRASSÓBÓL

A csökönyös elnök

Románia elnöke csökönyösen ragaszkodik ahhoz, hogy a Nemzeti Liberális Párt tagja legyen az új kormányfő. Legalábbis ezt látja, aki értetlenül szemléli azt az abszurd színjátékot, amelyet a romániai politikusok játszanak. Mi lehet ennek a konokságnak a hátterében?

Az, hogy Klaus Iohannis államfő a Nemzeti Liberális Párt tagja még nem elegendő magyarázat. Ráadásul az egykori nagyszebeni szász polgármestert a Szociáldemokrata Párt kívánta bevezetni a nagypolitikába, amikor kormányfőnek jelölte. Nem a szociáldemokratákon múlott, hogy az akkori államfő – fittyet hányva az Alkotmányra – elutasította Iohannist.

Klaus Iohannis (Fotó: Beta/AP)

Klaus Iohannis (Fotó: Beta/AP)

Ezúttal Iohannis az, aki figyelmen kívül hagyja az Alkotmány szellemét és öntörvényűen hozza meg a döntéseit. A hónap elején ismét azt a Ludovic Orbánt jelölte miniszterelnöknek, akit néhány nappal korábban bizalmatlansági indítvánnyal, rekord számú képviselői szavazattal menesztett a törvényhozás. Mint már ezeken a hasábokon megírtam, Romániában az a paradox helyzet állt elő, hogy az ellenzék többségben van a Parlamentben, ám nem igazán kívánja a kormányzást, hogy ne kelljen a következő kilenc hónapban meghoznia a szükséges, ám népszerűtlen megszorító intézkedéseket. Azok ódiumát a liberálisokra hagyná, így népszerűségi mélypontjáról visszaerősödhetne a december eleji választásokig.

Az eddig kormányzó liberálisoknak nincs többségük, miután nem tartották be az ígéreteiket a Romániai Magyar Demokrata Szövetségnek, elveszítették a kisebbségi érdekvédelmi szervezet támogatását. Kihátrált a liberálisok mögül a Pro Románia Párt is, miután a kormány egyetlen éjszaka 25 sürgősségi kormányrendeletet fogadott el, noha korábban vállalást tett, hogy nem fog rendeletekkel kormányozni.

Időközben az Alkotmánybíróság megállapította, hogy alaptörvénybe ütközik Ludovic Orban újbóli jelölése. Hiába gondolta úgy az államfő, hogy az Alkotmány betűjével nem ellenkezett döntése. A betűjével nem, de a szellemével igen – motiválta határozatát az Alkotmánybíróság. Mindenekelőtt azért, mert a miniszterelnök-jelölt Ludovic Orban lépten-nyomon azt hangoztatta, hogy ő el szeretne bukni. És másodszor is szeretné, ha elkaszálnák, így előrehozott választásokat lehetne tartani. Az Alkotmánybíróság szerint a kormányfő-jelöltnek törekednie kellene arra, hogy kormányát iktassák.

Klaus Iohannis államfő továbbra is előrehozott választást szeretne. Négy és fél évig harcolt azért, hogy amint mondta: „az ÉN kormányom” legyen hatalmon. Időközben kiderült, hogy ez sem elég a teljhatalomhoz, most azért küzd, hogy „az ÉN parlamentem” hozza a törvényeket. Ezt előrehozott választásokkal lehetne biztosítani. Ám előrehozott választást csak akkor lehet tartani, ha a törvényhozás elutasít két kormányfő-jelöltet. Mivel a liberálisok kisebbségben vannak, Iohannis ezért ragaszkodik a liberális jelölthöz, Florin Câțuhoz. Amint azt az RMDSZ elnöke, Kelemen Hunor megállapította: „A Nemzeti Liberális Párt valószínűleg azzal a szándékkal állította össze a kormánynévsort, hogy a parlament utasítsa el, még csak „nem is érdeklődtek, hogy valaki támogatná-e a miniszterjelölteket”.

Iohannis mégsem mehetett biztosra, mert ha Florin Câțut el is utasítják, a következő miniszterelnök-jelölt csapatát mégis megszavazhatja a Szociáldemokrata Párt és azok az ellenzéki pártocskák, amelyek nem akarnak előrehozott választásokat.

80 éves a Magyar Szó, Magyar Szó Online kiadás