A vértelen és szellemtelen választási kampány után minden versengő nagy párt megélhette a színlelt vagy a valós derű pillanatait urnabontáskor. A demokrácia ünnepe – a választás – a hatalom és az ellenzéki pártok ünnepévé lett. Mindenki elmondhatta, hogy győzött!
Természetesen az istenadta nép is jól szórakozott, maradt humoránál. Deveselun – a községben, ahová az amerikai Patriot rakétarendszert telepítették – az 1600 választóból 1020-an a tíz nappal korábban koronavírus-fertőzésben elhunyt volt polgármesterre szavaztak, majd a sírjánál ünnepelték meg a győzelmét.
De szinte senkinek nem volt oka szomorkodni. A Nemzeti Liberális Párt azért ujjongott, mert Bukarestben az általa támogatott, független jelölt legyőzte a vörös pestises szociáldemokrata Gabriela Fireát, eltekintett attól, hogy a párt a harmadik helyre szorult a fővárosban. Ami – tekintve, hogy a helyhatósági választások a decemberi parlamenti választások főpróbája is volt – nem adhatna okot a derűre, sem a derűlátásra.
Valójában a választásokon a Mentsétek Meg Romániát – Plus szövetség tarolt, megnyert több nagy várost és a jelek szerint a fiatal választókat is. Primitív korrupcióellenes retorikájával aktivizálta a huszonéveseket, akik úgy látják, a korrupció az egyetlen oka kilátástalanságuknak.
Jól szerepelt a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) is. Növelni is tudta a négy évvel korábban megszerzett polgármesteri és tanácsosi mandátumok számát. Néggyel több, 199 polgármestere van, továbbá 10 olyan független jelölt is nyert, akik az RMDSZ támogatásával jutottak mandátumhoz. Négy megyei tanácselnöküknek sikerült újráznia: Borboly Csabának (Hargita), Tamás Sándornak (Kovászna), Péter Ferencnek (Maros) és Pataki Csabának (Szatmár). Az RMDSZ polgármester-jelöltjeinek sikerült nyerniük több román többségű településen is, áttörve az etnikai szavazás falát. A legnagyobb győzelem a Soós Zoltáné, aki Marosvásárhelyen véget vetett a nacionalista Dorin Florea 20 éves uralmának. Bevált az RMDSZ-nek az a februárban felvállalt választási stratégiája, hogy független jelöltként indítsa a hatgyermekes múzeumigazgatót.
A magyar–magyar verseny nem hozta meg a várt eredményt, még az RMDSZ ellenzéke, az Erdélyi Magyar Szövetség (EMSZ) által prognosztizáltat se. Az Erdélyi Magyar Néppárt és a Magyar Polgári Párt (MPP) szövetsége együtt nem tudott annyi polgármesteri mandátumot szerezni, mint az MPP négy évvel ezelőtt önállóan: a mandátumaik száma 15-ről 10-re csökkent.
Ráadásul az MPP elérte azt, hogy a legmagyarabb erdélyi városban, Székelyudvarhelyen a vegyespártra szavazzanak a város lakói. Miután az MPP színekben megválasztott polgármesterét, Gálfi Árpádot kirúgta, az a Szabad Emberek Pártjának jelöltjeként indult és nyert. A román–magyar vegyespárt ráadásul a tanácsosi helyek többségét is megszerezte.
A helyhatósági választások véget értek vasárnap. A tanulságokat elemezni kellene! De nincs idő! Még meg sem számolták a szavazatokat, máris dúlt a hírtévékben, a közösségi médiában a parlamenti választások kampánya.
