Szakmai napokat tart a budapesti székhelyű Hagyományok Háza Szabadkán. A Hagyományok Háza Napok megnyitójára tegnap került sor, ma pedig folytatódik a tartalmas program. A kétnapos rendezvénysorozat hasznos és gazdag műsort kínál: egyebek közt szakmai előadások, műhelymunkák zajlanak. A rendezvénynek a Magyar Tannyelvű Tanítóképző Kar ad otthont.
– Az, amire hosszú évtizedeken át vártunk, amiért mindenünket feláldoztuk volna egykor, mára itt van kézzelfogható közelségben, szinte magától értetődően: összetartozásunk érzése, a család, a hit, a közösségi élet, a hagyományával és örökségével együtt – emelte ki köszöntőjében mgr. Hajnal Jenő, a Magyar Nemzeti Tanács elnöke, majd így folytatta: – Hiszen mi másról szólhatna a Hagyományok Háza Napok itt, Vajdaságban, Szabadkán, mint arról az egymásra találásról, amelynek az elmúlt hét évben oly sokszor örülhettünk mi, határon túli magyarok, és mégis mennyi időnek kellett eltelnie ahhoz, hogy az elmúlt száz év minden gondját-baját, ideig-óráig feledjük, mert 1918-tól csaknem a napjainkig alig volt néhány rövidebb-hosszabb időszaka a közös emlékezetünknek, amikor a délvidéki magyarság ne érezte volna úgy, hogy homályos, sötét országutak vezetnek a jövőbe. Mialatt botorkáltunk, egyre fogyatkoztunk anyanyelvünkben, közösségi erőnkben, nemzeti identitásunkban és nemzettudatunkban. Mégis megmaradtunk és gyarapodtunk. A Hagyományok Háza bemutatkozó programsorozata mindenekelőtt két kulcsfontosságú üzenetet hordoz magában. A hűségét, amelyet nevezhetünk kulturális nemzetegyesítésnek is, és a bizalomét, amelyet hívhatunk akár hálózatosodásnak, vagy még inkább intézményesedésnek is. Azonban egészen biztos, hogy ezek nélkül ma nem lehetnénk itt, nem örülhetnénk egymásnak.
A Hagyományok Házán kívül kevés olyan országos jelentőségű kulturális intézményünk van, amely jelenleg elkötelezettebben és hatékonyabban tudná építeni bennünk az életképes anyanyelvűséget, nemzettudatot, hagyományt. A nemzeti megmaradásunkról van szó, ha nem mondjuk ki, ha sokan fanyalognak is, ha kórusban tagadják is, mert ezeréves államiságunk és több évezredes nemzeti létünk, miként sok-sok más népé, közös nyelvet és kultúrát, azon belül pedig élő néphagyományt épített ki, és erre épül azóta is a nemzeti emlékezetünk – mondta egyebek közt Hajnal Jenő.
A tegnapi megnyitón az egybegyűlteket Gondi Martina, a Vajdasági Magyar Művelődési Intézet igazgatója és dr. Pintér Krekity Valéria, az MTTK oktatással megbízott dékánhelyettese is köszöntötte.
– Nagyon örülünk, hogy az összejövetel helyszínéül a Magyar Tannyelvű Tanítóképző Kar szolgál, amely mint kiemelt magyar oktatási intézmény, nagy hangsúlyt fektet a népi hagyományok tanítására. Hallgatóink hagyományos kézműves foglalkozásokon vesznek részt, etnomuzikológiát és mesemondást tanulnak. Ez a rendezvénysorozat a tudás bővítését szolgálja – hangsúlyozta a dékánhelyettes.
A továbbiakban Kelemen László, a Hagyományok Háza főigazgatója tartott előadást intézményük működéséről:
– A Hagyományok Háza gondolata nem új. A nyolcvanas évek végén már felismertük a táncház mozgalomban, hogy ezt a civil és nemes mozgalmat intézményesítenünk kell, hiszen az intézményesítés óv meg bennünket attól, hogy eltűnjenek az eredmények. Nehéz időszak után 2001. január elsején megalakultunk. A Hagyományok Háza a kezdettől fogva Kárpát-medencei kulturális intézményként lett meghatározva. Sajnos sokáig kellett várni arra, hogy a tevékenységeinket érdemben kiterjesszük a határon túlra. Hagyományok Házát azért kellett létrehozni, mert azt tapasztaltuk, hogy a falusi, a paraszti kultúra a falvakkal együtt el fog tűnni. Ez ma már elég világosan látszik, az utolsó perceknél tartunk. Ennél fogva az a dolgunk, hogy ezt a kultúrát élő módon megtartsuk. A múzeumok a kultúrák emlékeit őrzik, nem magát a kultúrát, ezért kellett a Hagyományok Háza, hogy élő módon lehessen átadni ezt a kultúrát a következő generációknak. A táncházmozgalom által kialakult élő kapcsolatrendszert használjuk a Hagyományok Házában a mai napig is, mert azt gondoljuk, hogy összetartozunk, közös a nyelvünk, a kultúránk. Ezt kell felmutatnunk, ebben kell megerősödnünk – hallottuk Kelemen Lászlótól.
A rendezvény folytatásában Juhász Gyula, a vajdasági Hagyományok Háza Hálózat munkatársa szólt a tevékenységeikről, majd pedig Varga Máté néprajzkutató tartott előadást a hagyományőrzésről.
A délután folyamán szekciókon belüli képzések és műhelymunkák zajlottak. A játék-mese-tánc-ének szekcióban dr. Raffai Judit néprajzkutató, Szabad Boglárka népmese-, Berta Alexandra népzene- és Babinecz Sándor néptáncos szakelőadók tartottak képzéseket. A kézműves szekcióban Péter Szidónia szólt a Hagyományok Háza kézművesképzéseiről, valamint sor került műhelymunkákra is. A népzenei szekcióban Kelemen László előadása után népzeneoktatáson vehettek részt a jelentkezők.
A Hagyományok Háza Napok keretében az esti órákban, a Sportcsarnokban lépett fel a Magyar Állami Népi Együttes. Az esemény szervezője Magyarország Szabadkai Főkonzulátusa volt. Ezután a Tükrös és a Juhász zenekar tartott táncházat a Patria Hotelben.
Ma gyerekek találkoznak a Magyar Állami Népi Együttes tagjaival, továbbá kerekasztal-beszélgetésre kerül sor vajdasági kézművesek közreműködésével, de folytatódik a népzeneoktatás is. A délutáni órákban a Csoóri Sándor-programról hallhatunk tájékoztatót, végül pedig a szabadkai Majsai Úti Általános Iskolában tartanak ismeretterjesztő foglalkozást a Hagyományok Háza munkatársai.
A rendezvény idején a Hagyományok Háza népi kézműves szakán végzett hallgatók alkotásaiból összeállított, Játéktól a mesterségig című kiállítás tekinthető meg az MTTK-n, ugyanitt a Hagyományok Háza könyv- és zenei kiadványai is megvásárolhatók.
