A Kárpát-medencei Kulturális Fórumot a magyar kultúra napjának vajdasági központi ünnepségét megelőzően pénteken délután tartották meg a II. Rákóczi Ferenc-emlékév jegyében. A fórum a Magyar Nemzeti Tanács, a Vajdasági Magyar Művelődési Szövetség és a Vajdasági Magyar Művelődési Intézet hagyományos rendezvénye a Kárpát-medence különböző régióinak kulturális és művelődési szervezetei és intézményei számára.
Az eseményen felszólalt Potápi Árpád János nemzetpolitikáért felelős államtitkár, mgr. Hajnal Jenő, az MNT elnöke, Kelemen László, a budapesti Hagyományok Házának főigazgatója, valamint Kárpáti Árpád, az NMI Művelődési Intézet Nonprofit Közhasznú Kft. Kiemelt Programok Igazgatóságának vezetője. Rajtuk kívül jelen volt Pirityiné Szabó Judit, Nemzetpolitikai Államtitkárság kapcsolattartási főosztályvezetője, Szentgyörgyi Klára, a belgrádi Collegium Hungaricum igazgatója, Jerasz Anikó, az MNT Végrehajtó Bizottságának elnöke, Dudás Károly, a VMMSZ tiszteletbeli elnöke, Czegledi Rudolf, Zenta község polgármestere, és Perpauer Attila községi művelődési és oktatási tanácsos.
A jelenlévőket Gondi Martina, a Vajdasági Magyar Művelődési Intézet igazgatója, és Sutus Áron, a Vajdasági Magyar Művelődési Szövetség elnöke köszöntötte. Ezt követően a felkért előadók bemutatták eddigi eredményeiket és további terveiket.
Potápi Árpád János
Potápi Árpád János beszédében kifejtette, hogy a magyar nemzet az elmúlt száz évben sok más nemzethez hasonlóan világnemzetté vált, 2010-től pedig sikerült új alapokra helyezni a nemzetpolitikát. A Nemzetpolitikai Államtitkárság céljaként az identitás erősítését, a családok támogatását és a gazdaság fejlesztését nevezte meg, amelyek együttesen lehetővé teszik a Kárpát-medencei magyar közösségek gyarapodását:
– Az elmúlt esztendőkben nagy hangsúlyt fektettünk a szülőföldön való boldogulásra, és a továbbiakban is ezt fogjuk tenni.
Sikeresnek értékelte a 2018-as külhoni magyar családok éve programot, amellyel mintegy 6500 családot értek el. Ennek folytatásaként a 2019-es évet a külhoni magyar gyerekek évének nyilvánították.
Kelemen László előadásában elmondta, a Hagyományok Háza fontosnak tekinti az élő hagyományok átadását. A vajdasági hálózat munkájának egyik legnagyobb eredménye, hogy a tartomány 22 településére jutottak el különböző képzésekkel és kurzusokkal. A továbbiakban folytatni kívánják eddigi tevékenységeiket, hogy ezzel segítsék elő a régi mesterségek megmaradását és a magyar közösségek egymáshoz való közeledését.
Kárpáti Árpád Közösségi művelődés a Kárpát-medencében című előadásában arról beszélt, hogy művelődési intézetként tevékenységeik nem merülnek ki a rendezvényszervezésben, hiszen a szabadidős, művelődési programok megvalósítása csupán egy eszköz, nem pedig cél. A cél az, hogy tevékenységükkel hozzájáruljanak a magyar közösségek életminőségének javulásához, boldogulásuk elősegítéséhez.
A felszólalók sorát Hajnal Jenő zárta, aki a közösségi értékek megőrzésének fontosságára hívta föl a figyelmet. Mint elmondta, értékeink alapvetően meghatározzák életünket, legyünk akár többségi, akár kisebbségi élethelyzetben:
– Az MNT négy fő területe, azaz a kultúra, az oktatás, a tájékoztatás és a hivatalos nyelv- és íráshasználat a közösségi élet legfontosabb területeit fedi le. Fontos odafigyelni az otthonra, a szülőföldre, saját értékeinkre.
Az előadók mindnyájan kiemelték, hogy a nemzet ereje az összefogásban van, csak így lehet eredményeket elérni, illetve felhívták a figyelmet a digitalizáció jelentőségére is.
Az előadásokat követően a résztvevők lehetőséget kaptak a hozzászólásra és a személyes kapcsolat felvételére. A hozzászólók elmondták: rendkívül fontos az, hogy a fiatalok valódi értékekkel találkozzanak, illetve a képzések, továbbképzések jelentőségét is hangsúlyozták.
